Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Végh Dániel: Mint észrevétlenül az irodalom peremén (Radnóti Miklós Don Quijote-átdolgozása)
Radnótira is bevallottan ható Lukács György értelmezéséhez hasonlóan8 - szociológiai érzékenységgel és éleslátással, valamint némi anarchizmussal ruházza fel, aki „bátran nekirohan ezeknek a »sérthetetlen« érdekeknek" (410). Bálint már-már politikai programot fogalmaz meg: „mindezek alapján nagy szükség volna Don Quijotéra. [...] Szükség van rajongására és fanatizmusára, de ez a rajongás fegyelmezett legyen, és ez a fanatizmus hideg. [...] Don Quijoték ezreire van szükség. Don Quijote-seregekre: az egyetlen Don Quijoténak el kell tűnnie, és a tömegeknek kell Don Quijotévá válniuk" (uo).9 Hogy nem csak felületesen érdekelte Cervantes műve, 1938-as „Még egyszer Saljapin" című cikkéből láthatjuk, ahol is a színész alakítása kapcsán újra visszatér Don Quijote figurájához, s Jean Cassou két évvel korábban megjelent, a cervantológiában azóta is viszonyítási pontnak számító könyvére hivatkozik.10 11 Gondos Ernő továbbá arról is beszámol, hogy az 1942 áprilisában Cserépfalvi Imrével és Kovács Imrével egyszerre letartóztatott Bálint Cervantesszel foglalkozott a börtönben: „Közel fél évet töltött Bálint György a Margit körúton, vizsgálati fogságban. Spanyol nyelvkönyvet és a Don Quijote első kötetét adta be neki felesége. Spanyolul tanult"\n Csak találgatni tudok azt illetően, szándékában állt-e magának Bálint Györgynek a Don Quijotét lefordítani s megjelentetni azt, vagy esetleg Radnóti számára készített volna nyersfordítást, amint a Lorca-versek esetében tette. A végül 1943 karácsonyára megjelent kötet fogantatása körüli homályt nem oszlatják el a Bálinttal együtt raboskodó kiadó, Cserépfalvi Imre visszaemlékezései sem. Az ötlet legalábbis közös voltára utal az, hogy a '40-es évek fordulójáról, tehát éppen a spanyol témák felbukkanása és Bálint bebörtönzése idejéről így ír Cserépfalvi: „gyakran értekeztünk szerzőimmel, Bálint Györggyel, Kovács Imrével és Pálóczival arról, hogy milyen témájú könyveket kellene sürgősen megjelentetni. [...] E kis szellemi kör egyre bővült, Radnóti Miklós [...] is tagja volt".12 Mi több, Cserépfalvi - nyilvánvalóan tévesen - 1938 körűire teszi a kiadásában megjelent kötet keletkezési időpontját is, melynek ötletére az előbbiekben leírthoz hasonló közös munkára utaló többes számban emlékezik: „Ebben az időben kapcsolódott be Miklós egyre jobban a Cserépfalvi Kiadó munkáiba: az ifjúsági irodalomban akkoriban sok bárgyú, egyforma könyv jelent meg. Az a gondolatunk támadt, hogy meg kellene próbálni a világirodalom nagy klasszikusainak egy-egy művét az ifjúság számára átdolgozni, és újszerű grafikákkal megjelentetni. A 10 kötetre tervezett sorozat első kötete: Cervantes 8 Lukács ifjúkori regényelméletében (Lukács György: A regény elmélete. In Uő: Heidelbergi művészet- filozófia és esztétika. A regény elmélete. Ifjúkori művek. Magvető, 1975. 479-593.; majd később Cervantes című esszéjében elemzi a Don Quijotét. Lukács György: „Cervantes". In uő: Világirodalom I. Budapest., Gondolat, 1969,9-16. Radnóti többek között a fentebb hivatkozott ,,[A könyv és az ember.]” című írásában (71-72) említi Lukács eszméit. 9 Bálint György: A toronyőr visszapillant. Budapest, Magvető, 1961. [1935] 1/400-402. 10 Uo. 11/232—5 (1936-ban jelent meg a könyv, a cikk pedig 1938-ból származik.) 11 Gondos Ernő: Bálint György alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, Szépirodalmi, 1969. 213. Hivatkozik rá Emery George (i. m. 641, 83. jegyzet), aki a szóban forgó kötetet látta is /„the copy was displayed at the special György Bálint memorial exhibit that opened at the Nyugat museum /the former home of Lóránt Basch/ on Thursday, 29 October 1981." - magam nem jártam szerencsével a PIM anyagainak átvizsgálása során). 12 Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései I., Budapest, Gondolat, 1982, 260. 33