Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Végh Dániel: Mint észrevétlenül az irodalom peremén (Radnóti Miklós Don Quijote-átdolgozása)
dig a magyarországi hispanisztika és a Radnóti-kutatás is mellőzte. Jellemzően csak életrajzi adalékként említik a lírára koncentráló értelmezők, noha - mint azt reményeim szerint sikerül bizonyítani - Radnóti életművébe, különösen annak kései szakaszába szervesen illeszkedni látszik. A következőkben ezért Radnóti átdolgozásának a Don Quijofe-recepcióban kitüntetett szerepére tekintettel egyfelől azt vizsgálom, milyen viszonyban áll Cervantes és Győry Vilmos szövegével, s másrészt megkísérlem a szöveget a költői életmű kontextusában elhelyezni. „Don Quijoték ezreire van szükség" Radnóti Miklós nem tudott spanyolul,4 költészete Federico Garda Lorca révén mégis szorosan összefonódott a spanyol irodalommal. A spanyol polgárháború, Lorca alakja és mártírhalála számos versében hagyott nyomot (Elégia; Aludj; Istenhegyi kert; Hispánia, Hispánia; Hej, Federico García Lorca). Schöpflin Gyula, Baróti Dezső, Tolnai Gábor és mások visszaemlékezéseiből pedig azt is tudjuk, hogy Radnóti nemcsak a spanyol események iránt érdeklődött élénken, de Lorca verseinek magyarra ültetésével is megpróbálkozott. Az angol-spanyol kétnyelvű kiadásból készült nyersfordításokat Bálint György készítette számára, akinek 1936-os spanyolországi élményeiből összeállított Spanyolországban jártam című kötete József Attilát is megihlette (Egy spanyol fóldmíves sírverse, Március).5 Feltehető, hogy a Don Quijote is Radnóti 1937-es párizsi tartózkodása során, illetőleg Bálint György és mások révén került a látókörébe. Maga Radnóti legalábbis a „Livre d'Art világkiállítása" című 1937-es cikkében számol be a Párizsban látott Don Qwz/ofe-illusztrációkról, s írásaiban másutt, tudomásom szerint, nem fordul elő Cervantes vagy műve.6 Ekkor vett részt a Lorca emlékének szentelt írókongresszuson Schöpflin Gyulával együtt, aki szintén megjárta Spanyolországot, s a Nyugatban időről időre publikált a Don Quijotéről.7 A Lorca-fordításokban közreműködő Bálint György szintén több írásában utal Cervantesre: 1935-ben például a Fojdor Saljapin főszereplésével forgatott Don Quijote film (rendezte G. W. Pabst) elmélkedik a kóbor lovagról, s határozottan tagadja, hogy bolond vagy nevetséges volna. A szélmalomharc hősét - a 4 „Német és francia költők nyelvén értek.— írja maga Radnóti egy helyen (,,[A könyv és az ember]." In Ferencz Győző (szerk.): Radnóti Miklós Összegyűjtött Prózai írásai. Budapest, Osiris, 2007. 73.). 5 Tolnai Gábor „Radnóti Miklós" című cikkében (ItK 1962/5., 614.) ír a vázlatban maradt Lorca- fordításokról, de utal rájuk Schöpflin Gyula „Közélet és magánélet IV." (Irodalomtörténet 1978/4,1013.) című írásában is. Lásd még a Réz Pál szerkesztette Erőltetett menet. In memóriám Radnóti Miklós (Budapest, Nap Kiadó, 1999) című kötetben összegyűjtött írásokat, különösen Baróti Dezső (108-129) és Pierre Robin (132-136) cikkeit. E források alapján a Lorca-fordítások történetét rekonstruálja Emery George: The Poetry of Miklós Radnóti: A Comparative Study. Karz-Cohl, New York, 1986. 286-292., valamint jóval pontatlanabbá Jánosi Zoltán: La acogida de Federico García Lorca en Hungría : la vida y poesía de Federico García Lorca. Almería, Universidad de Almería, 2007.11-15. A spanyol polgárháború magyar költészetre gyakorolt hatása a Guernica című antológia oldalam tanulmányozható (Budapest, Magvető, 1963). 6 In Ferencz Győző (szerk.): Radnóti Miklós Összegyűjtött Prózai írásai, 63. 7 Vö. Schöpflin Aladár: „Madrid, 1616. április 23." Nyugat 1916/8.; „Don Quijote" Nyugat 1926/7. 32
