Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Végh Dániel: Mint észrevétlenül az irodalom peremén (Radnóti Miklós Don Quijote-átdolgozása)
Végh Dániel Mint észrevétlenül az irodalom peremén Radnóti Miklós Don Quijote-átdolgozása* A Don Quijote hazai fordítás- és fogadtatástörténetét tárgyaló dolgozatok mind ez idáig nem, vagy alig foglalkoztak az ifjúság számára készített átdolgozásokkal, annak ellenére, hogy minden jel szerint nem elhanyagolható mértékben vettek és vesznek ezek részt Cervantes regényének befogadásában.1 Korábban a XIX. századi „apokrif" Don Quijotéket, köztük a Lukács Móric által 1848-ban készített legelső magyar nyelven megjelent ifjúsági kiadást mint a Győry Vilmos-féle teljes magyar fordítás előzményét; Győry saját, gyermekeknek szánt átdolgozását pedig mint az 1873-76 között megjelent fordításának kiegészítését vizsgáltam meg, s megkíséreltem az átdolgozásokat fordításelméleti kontextusban elhelyezni.* 1 2 Radnóti Miklós jelen dolgozatban tárgyalandó Don Quijotéja nem csak a rövidített kiadások, de talán a magyar Don Quijoték vonatkozásában is fordulópontnak tekinthető: megjelenése óta ezt a változatot adták ki legtöbbször, és azóta sem készült újabb, fiatal olvasóknak szánt átdolgozás. Az elmúlt bő fél évszázadban Cervantes regényét - korábban társadalomkritikai felhangjai, majd megjelenésének négyszázadik évfordulója miatt - igen sokszor kiadták. 1943 után Győry Vilmos teljes fordítása (újabb és újabb szerkesztői igazításokkal) teljes terjedelmében hétszer, a rövidített, de egyéb tekintetben változatlan Diákkönyvtár-kiadásban nyolcszor, Radnóti átdolgozásában pedig tízszer jelent meg.3 Mindezek ellenére kettős hallgatás övezi a szöveget: minded* A tanulmány a szerző „A Don Quijote magyarországi fordítás- és fogadtatástörténete" címmel készülő PhD-disszertációjának részeként született. 1 A téma összefoglalását lásd Végh Dániel: „Olvasható-e a Don Quijote magyarul?" Literatura, 2008/2, 217-233. 2 Végh Dániel: „Apokrif magyar Don Quijoték a XIX. században" in Menczel Gabriella - Végh Dániel (szerk.): A szőnyeg visszája. A spanyol nyelvű irodalmak és a fordítás. Budapest, Palimpszeszt, 2009. (megjelenés alatt) 3 A Don Quijote magyarországi kiadástörténetét Rákosi Marianna dolgozta fel Miguel de Cervantes Saavedra: El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha magyar kiadásai című könyvében (Szeged, SZ Í h Hispanisztika Tanszék, 2005). Győry Vilmos fordítása 1943 után csonkítatlanul, de időről időre átszerkesztve megjelent: 1951, 1955, 1962, 1965, 1970, 1989, 2005; Diákkönyvtár-rövidítésben: 1965, 1966, 1971, 1976, 1979, 1993, 1997, 2002; Radnóti Miklós átdolgozásában: 1953, 1955 (2x), 1959, 1962, 1977, 1988,1992,1998, 2006. A szocialista irodalompolitika és a Don Quijote viszonyát szemléletesen példázza az az eset, amikor az 1942-43-as Révai-kiadások Márai előszava miatt később a lovag könyveihez hasonlóan máglyán végezték volna, ha Lukács György személyesen nem lép közbe. Lásd Kiss Tamás Zoltán: „A betiltott Don Quijote. Epizód a magyarországi Cervantes-recepció történetéből." In Fischer-Majoros-Vonyó (szerk): Dél-Európa vonzásában. Tanulmányok Harsányi Iván 70. születésnapjára. Pécs, JPTE, 2000. 137-144. 31
