Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 5. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT RADNÓTI MIKLÓS - Péter László: Tápé, öreg este

Csapiár Ferenc (1940-2007) találta meg Radnótinak a Bethlen Gábor Kör tanyai kiszállásaira 1931 októberében írott Mese a szomorúfűzfáról című művét.9 Jellemzően így kezdődik: „Él Tápé felé, a Tisza-parton egy fűzfa..." Csapiár tartotta fontosnak hangsúlyozni azt is, hogy a fiatal Radnóti — főként szegedi éveiben - mennyire tudatosan törekedett a népköltészet, a népnyelv jellemző elemeinek befogadására.10 11 12 2 Baróti Dezső a szegedi kezdetek kiemelkedő versének, Radnóti első falukutató kiszállásának emlékeként minősítette a ciklus jellegadó versét, a Tápé, öreg este címűt.11 Az öreg este a köznyelvben is 'késő este'. Ez Radnótinak, akkoriban, kedvelt jelzője. Tolnai Gábornak már megismerkedésük után pár perccel úgy dedikálta még márciusban megjelent első verseskötetét, a Pogány köszöntőt (1930): „öreg barátsággal"}z A szóalak azonos, jelentése mégis változatos, mert más: itt 'régi' az értelme. Radnóti, aki első alkalommal sikertelenül kollokvált Sík Sándornál verstan­ból,13 a hagyományos versformát (négy ötsoros szakaszt) hagyománytalan rímtelenséggel (abcde) és szabálytalan (10 és 13 közt váltakozó) szótagszámmal vegyítette. Berczeli Anzelm Károly szerint akkoriban ő a kötött formában írt, rímelő verseket „kuplészövegeknek" tartotta.14 Mégsem érezzük e verset költői- etlennek, prózainak. Az antik mértéknek és a szabad versnek valamiféle előnyös kereszteződését érezzük lüktetésében. Baróti fölhívta a figyelmünket, hogy a verset a groteszk szemlélet felől közelítve értelmezzük helyesen. Erre már első szava bizonyíték: Szerencselepények füstölnek az úton a ködben, jó tehenektől, de ők már pisla jászlak előtt eldőlve pihennek és orrlikuk köré is enyhülni száll a légy! Ezt a bizonyos első szót mindenki érti, noha szótárakban nem található. A tájszótárban sem. Mi csak tehénlepénynek mondjuk. (Karácsony Benő, talán népnyelvi hozadékként, tehénpalacsintának írta.15) Alighanem Radnóti saját lele­ménye, hapax legomenonja. Keletkezésében nyilván az a városi folklórban is isme­retes hiedelem játszott szerepet, amely szerint szerencséje lesz annak, aki belelép. Az intonáció tehát realista kép, de nem hízelgő a falura, kivált arra, amelyet már 9 Uo. 192, 240 10 A 2x2 józansága. Emlékezések Radnóti Miklósról. Bp., 1973. 58-59. 11 Baróti: i. m. 168-169. 12 Ferencz: i. m. 172. 13 Uo. 175. 14 A 2x2 józansága, 47. 15 Karácsony Benő: Pjotruska. Kolozsvár, 1927.117. 26

Next

/
Thumbnails
Contents