Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 4. szám - Bence Erika: Ondrok (Oravecz Imre: Ondrok gödre)
Bence Erika Ondrok Oravecz Imre: Ondrok gödre A múltról szóló beszéd családtörténeti modellje érvényesül legerőteljesebben Oravecz Imre Ondrok gödre című regényének szerveződésében, de az elbeszélés szociográfiai és folklorizáló eljárásai is alakítják a szöveget. Egy parasztcsalád (az „Árvái had") történetén keresztül képződik meg előttünk a magyar társadalom alakulástörténetének a XIX. század második felétől a XX. század elejéig terjedő korszaka, s azáltal válik teljesen egyedi - az újdonság erejével ható - képalkotássá, hogy nem vállalja a parasztábrázolás egyetlen XX. századi hagyományát sem; a barbár-képzetekkel éppúgy szakít, miként a szegénységkultusz affirmációival. A Tama völgye specifikus földrajzi és klimatikus viszonyai között egyfajta zártságban és elszigeteltségben élő közösség tagjai éppen hogy tehetős gazdák (legalábbis a kiegyezés kori-millenniumi századvég jelentette gazdasági-szellemi fellendülés közepette adott a feltörekvés lehetősége), sem szellemi sivárság, sem értelmi elmaradottság nem jellemző rájuk. Mi több, ifjabbik János - legalábbis a gazdálkodás terén - kifejezetten haladó irányelveket vall és érvényesít (elsőként tér át az ökrösről a lovas gazdálkodásra, a kézi erőt felváltó gépek, valamint a vetésforgó alkalmazására). Szinte valamennyi szereplő (idősebb és ifjabb János, s a fiú, István is) bonyolult jellem, vagy van valamilyen egyedítő tulajdonsága. Vannak elképzeléseik a világról és a társadalomról, némelyikük - mint István - világnézeti tájékozottsággal is rendelkezik. Ha irodalmi vonzatait, narratív analógiáit keressük e prózaírásnak, leginkább Gion Nándor családtörténetére, a Latroknak is játszott (2007) tetralógiára gondolhatunk, azzal, hogy a Virágos Katona (1973), a Rózsaméz (1975), az Ez a nap a miénk (1997) és az Aranyat talált (2002) kialakította regényfolyam (Rojtos Gallai István családjának története) történelmi narratívákkal szervesül elsősorban; az utánképzett korszak történelmi eseményeit a folklóremlékezet alakzatai révén ragadja meg az elbeszélő, míg Oravecz Imre regényében a történelem sorsfordító eseményei, mint az 1848-as szabadságharc is csak kulisszaként, utalásként, epizódként van jelen - elsősorban idősebb János elbeszéléseiben, illetve a nők babonás képzeteiben (pl. szokatlan égi jelenség hívja fel a figyelmet a bekövetkező katasztrófára). Ugyanakkor a Gion-regények is szakítanak a „falu a maradiság és a tudatlanság tere" képzettel, mi több, a kritika - hagyományos szemléleteket érvényesítő - vonulata épp ezt kifogásolta bennük: lehetetlen, hogy a társadalom alsóbb rétegeihez tartozók úgy beszéljenek és nyilatkozzanak meg, miként Gion hősei. Holott a paraszti kultúra és életmód nem okvetlenül jelent szellemi perspek- tívátlanságot, sőt ezek az emberek (mint Rojtos Gallai is) a maguk körén belül kifejezetten széles látókörrel, gazdag képzelőerővel és elvonatkoztató készséggel: fejlett intellektussal rendelkeznek. Persze, hogy Rojtos Gallai a maga valóságában nem lehetett azonos a regényhős megjelenítette ideállal, de lehetett volna, hiszen adottak voltak a körülmények. (A regény egyik legszomorúbb jelentése is ebből a perspektívából formálódik: Szenttamás önmagában - etnikai összetettsége ellenére - is életképes és toleráns világ; a kívülről beavatkozó bomírt hatalmi ideológia zagyválja össze a viszonyokat.) Amiért az Ondrok gödre jelölte életvezetés (a gödör itt mint helyettesítő alakzat: metafora funkcionál) idill helyett mégis negatív konnotációjú, az - paradox módon - nem az elmaradottság és a szellemi sivárság, mint inkább a bonyolult és megváltozott lelki alkat következménye. Mind János, az apa, mind István, a legidősebb fiú jellemét ugyanis olyan erővonalak hatják át, amelyek egyértelműen szétvetik egy hagyományos szokásrend határait és súlyos feszültségek eredői. A regény központi figurája az apa, ifjabbik János: hozzá képest bontakoznak ki a családon belüli viszonyok. O áll a közösségi normarend szentesítette hatalmi hierarchia csúcsán. Pozícióját maga is hatalomátvétel, idősebb János családfői tisztségéből való kitaszítása útján szerezte meg; ugyanakkor 112
