Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 4. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét (II. A tizenkilencedik század közepétől végéig)

szövegének javításával és kiegészítésével.17 További hasonló javításokra nincs lehetőség: a levéltárban őrzött Miletz-gyűjtemény 1944-ben megsemmisült.18

Kecskemét történetírója, Homyik János (1812-1885) foglalkozott először érdemlegesen Katona történelmi művével. Szigorúan bírálta: „Élőbeszédében nyilván gyaníttatja derék fóldink, hogy a város történetének kidolgozását vette föladatul, de meddig haladhatott. - tudni nem lehet." Az édesapjától „némi haszon reményében" kiadott kötet „nem Kecskemét története, hanem csak a történelmi kútfők kezdetétől a magyar nemzet beköltözéséig a Duna-Tisza közén a népvándorlási korszak eseményeinek rendezetlen vázlata, helyenkint a történelmi források elferdítésével, - mit magáról ifjabb Katona Józsefről hinni nem lehet, föltételezni nem szabad".19 Ám maga Homyik is Partiscummal kezdte Kecskemét történetét, Katona művére többször hivatkozott, őt idézte műve III. kötetében a címlap hátoldalán és Pusztaszerről írott könyve II. részének elején. Szilágyi Sándor egyenesen úgy vélekedett, hogy Homyik Katona hatására lett történetíró.20

Katona ügyészi-ügyvédi irataira már Horváth Döme fölhívta a figyelmet: „ha szakértő jogügyekkel akar időzni..., olvassa és tanulmányozza Katona Józsefnek a költőnek polgári és büntető pereit; nem igen találkozik irattár, hol férfias jellemet, nemes szívet, ritka becsületességet, szakértő avatottsággal páros szorgalmat tanúsítólag, példányul szolgálható szebb kincsek és szebb ügyek rejtődzenének. "21 Többet közölt ezekből Kecskeméten Huszár László, majd a fővárosban Porzsolt Kálmán.22

A fiatalon elhunyt Csanádi Sámuel (1863-1887) kecskeméti ügyvéd még joghallgató korában a Pest Megyei Levéltárban fedezett föl Katonától való iratokat. Egyikre, a Nyitra megyei alispán vádját visszautasító feleletére Székely József főlevéltámok közlése hívta fel a figyelmét, de ezt a Nyitrára került iratot már nem találta meg.23 Egy másik iratot, amely az 1970-es években a Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztályára került, ő közölt először.24

Igen érdekes Csanádi Sámuel írása Katona sikertelen leánykéréséről.25 Előadása szerint Végh Jánosnak, Kecskemét 1820-21. évi főbírájának a családja Katonáék szomszédságában lakott. A két család gyermekei ismerték egymást, Katona József a nála több mint tíz évvel fiatalabb Franciskát is. Ügyészként hazakerülve beleszeretett a fölserdült lányba. Franciskának azonban volt egy Vörös nevű huszártiszt kérője: őt választotta. „Lám ni, Franciska kisasszony, mennyit tesz az az uniformis és mily siralmas, a ki szegény" - mondotta ekkor Katona. Franciska a férjével csak öt hétig élt együtt, Vörös szívszélhűdésben meghalt. „Udvatolt-e ezután Katona az özvegynek, nem tudhattam meg" - írta Csanádi. Vajon kitől szerezte értesüléseit? Ha nem magától az özvegytől, bizonyára közeli hozzátartozójától, bizalmasától. Más forrásra hivatkozva azzal folytathatjuk, hogy Franciska 1825-ben a rá

17 L. Kritikai 2001, 201.

18 L. Joós Ferenc: Katona József hátrahagyott kéziratainak históriája. Kiskunság 1958, 10-11. sz. 29-36.

19 Homyik János: Kecskemét város története. I. Kecskemét, 1860. VII-VIII.

20 Emlékbeszéd Hornyik János levelező tag felett. In Emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai felett. Bp., 1894, 6-8.

21 Horváth XII.

22 KeL 1874. november 15., 22., 29., december 6., 13., 27.; Figyelő 16 (1884) 235-238.

23 Székely József közlése nyomán: Sütő József: Katona József pesti prókátor „megpirongattatása" Pest vármegye előtt. Itk 1987/88, 96-99. Újból: Kritikai 2001, 109-110.

24 Katona Józsefnek egy védő irata. KeL 1883. október 14. Újból, teljesebb szöveggel: Kritikai 2001, 113-115. A Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban található Katona-iratokról Joós Ferenc készített gépírásos jegyzéket 1976-ban. L. Kritikai 2001, 236.

25 Csanádi Sámuel: Katona József szerelme. KeL 1883. július 23.

92