Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 4. szám - Orosz László: Katona – Kecskemét (II. A tizenkilencedik század közepétől végéig)
maradt házban kávéházat kívánt nyitni. A Tanácshoz benyújtott kérelmét Katona írta, honoráriumot nem fogadott el tőle.26 Van, aki úgy értelmezi ezt, hogy az özvegy kívánt közeledni kikosarazott kérőjéhez, Katona azonban visszautasította ezt a közeledést. „Ót csak egyszer lehet elküldeni. "27 Csanádi azt ígérte, hogy Katonának „egy másik szerelmi viszonyáról" is írni fog. Az is viszonzatlan maradt: Katona nem viszonozta annak a leánynak a szerelmét, aki azután negyven évig viselte a főügyész halála után a „szűzi pártát", hatvanéves korában ment férjhez egy nyolcvanéves férfihoz.28 Ennek a „szerelemnek" a megírására (közlésére) talán azért nem került sor, mert a család közbeavatkozott, Csanádi ugyanis a leány családnevét is említette. Joós Ferencnek a kecskeméti Bánk bán-előadásokról összeállított jegyzékén29 1847—48- ban 3,1858-tól 1867-ig 11 megnyirbált szövegű, 1868-tól 1901-ig 41 előadás szerepel. Előbb a Király Sándor-féle színházteremben (a mai Malom Központ helyén), 1868. december 26-tól a Kovács Lászlótól épített színházban (a mai Batthyány és Festő utca sarkán), 1896. október 14-étől az akkor felavatott színházban. Több előadáson léptek fel fővárosi színészek, az 1896-i színházavatón a Nemzeti Színház művészei adták elő a Bánk bánt 1897. október 21-én Gustavo Salvini társulata olaszul játszotta ott Katona drámáját. 1901. november 11-én újra a Nemzeti Színház gárdája lépett fel. Az előadást követő vacsorán a II. Endre szerepét játszó Gál Gyula azt javasolta, hogy a bayreuthi Wagner- előadások mintájára Katona József születésnapján minden évben az ország legjobb színészei játsszák el Kecskeméten a Bánk bánt. Az ötletet lelkesen fogadták, de nem valósult meg. A helyi sajtóban megindulása, 1868 óta számos cikk foglalkozott Katonával. írtak a Bánk bán-előadásokról, Katona sírjának elhanyagolt állapotáról, a szülőházról, a rajta elhelyezendő/elhelyezett emléktábláról, a Tomory Anasztáz által a városnak ajándékozott Katona-szobor, Czélkuti Züllich műve elhelyezéséről. (Az 1858-ban készült szobor előbb a régi Nemzeti Színház előtt állott, sok kritika érte, 1881-ben került Kecskemétre, előbb a Műkertben, majd a színház mellett, Vígh Tamás 1962-ben leleplezett szobra helyén állott, akkor került a Katona József Gimnázium előcsarnokába.) 1882-ben, 1883-ra átnyúlva ünnepelték Kecskeméten Katona József születésének 90. évfordulóját: a díszvacsorával záruló ünnepségen fővárosi írók és művészek is részt vettek, a család által megőrzött relikviákból kiállítást rendeztek, a szülőházon emléktáblát helyeztek el. 1891-ben Horváth Döme elnökségével megalakult a Katona József Kör. 1892- ben készültek megünnepelni Katona születésének centenáriumát. Kolerajárvány miatt el kellett halasztani az ünnepséget, 1893. június 11-én került rá sor. A vasúti parkban, Katona szobránál összegyűlt ünneplőket záporeső kergette szét. Gyulai Pál, Horváth Döme és mások beszédét meg Sántha Károly ünnepi ódáját a Katona József Kör kiadásában megjelent Emléklap őrizte meg. Kecskemétiek Katona József életével és művével kapcsolatos fölfedezéseiben sok a véletlenszerűség. Két fontos „véletlenre" sor került a XX. századnak sokak véleménye szerint még a XIX-hez számítható első évtizedében. 1906 elején Terlanday Rudolf káplán a katolikus egyház keresztelési anyakönyvében rátalált a költő keresztelési dátumára: 26 Végh Franciska kérelmét közölte Joós Ferenc: Katona József hivatali irataiból. Cumania VI.: (1979), 95-96. 27 Rigó Béla: így élt Katona József. Bp., 1991, 70. 28 Csanádi Sámuel i. m. 29 Joós 1957,116-120. 93
