Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 3. szám - Ilia Mihály: Maurits nincs jelen, de van
Ilia Mihály Maurits nincs jelen, de van Maurits Ferenc festőművész Újvidéken. Ezt a jellemzést azonnal meg is lehet változtatni: Maurits Ferenc képíró Szegeden. A jelzőt Bányai János alapvető tanulmányából veszem, aki Mauritsot leválasztotta a hagyományos festőművész fogalmáról, a dél-kelet-európai történelem pedig kis időre és szakaszosan meg elválasztotta Mauritsot a vajdasági művész világától, a péterváradi vártól, a Duna-parttól, az Új Symposion körétől (fizikailag), attól a művészeti szellemiségtől, amely nem nevezhető csak magyar művészetnek, sajátságos vajdasági artisz- tikum sokféle irányzat, stílus és sok nemzeti jelleg egybefonódása. Maurits Ferenc költő, versei a vajdasági magyar irodalomban nemcsak jelen vannak, hanem erős karakterrel mutatnak magára a szerzőre, a puritán szürke-fekete világ, az újvidéki „telep" hangulatát és életérzését idézik meg, olyan nyelvi leszűkítettséggel, hogy néha csak jel az, amit ír. (Verseskötetei közül a szerencsés magyarországi olvasó alig érhet el egyet-egyet, említem itt ezeket: Telep, 1975; miniatűr galéria, 1982; Szürkület szürkületben, 2006. Ez utóbbi az első Magyarországon megjelent kötete.) Ezeket mind Maurits rajzai, festményei illusztrálják. 1970-ben jelent meg a Symposion-könyvek 21. köteteként a Piros Frankenstein című albuma, melyben festményei mellett Maurits versei is benne vannak, s ennek jelentősége az, hogy a versek és a festmények egymásra utalnak, ritka pillanat, hogy Maurits a műveiről beszél, a képeiről: „egyedül érzem magam fehér lapjaim éjjel megfeketednek." A két művészeti ág szemlélete érintkezik ebben a kötetben egymással, de nem az „Ingres hegedűje" műkedvelő rajzolgató vagy ver- selgető művész van itt jelen, hanem mindkét művészetet megszenvedő, egyensúlyban tartó alkotó beszél a könyvből. A Piros Frankenstein nagyon ritka kötet, könyvészeti különlegesség. Maurits Ferenc könyvtervező. Az újvidéki Forum Könyvkiadó virágkorának könyveit és a Symposion könyvek sorozatát is ő tervezte. Könyvtervei színvonalban és mennyiségben is a magyar könyvművészet legjobb teljesítményei közé tartoznak. A külföldi magyar könyvtermésben a kolozsvári Deák Ferenc (teljesen más stílusú, de ugyanolyan értékes) könyvművészete mérhető hozzá. Maurits volt az Új Symposion és a szerb Polja művészeti szerkesztője is, mindkét laptervet azóta is sok más folyóirat szerkesztésében, kiadásában ismerhetjük föl. Maurits laptervezésében a két irodalom szoros vajdasági kapcsolódását is szemlélhetjük. 95
