Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa
Lőrinc Örök barátaink fordításkötetének négy Szalay-rajzzal tervezett 500 példányos bibliofil kiadását.81 A Szalay illusztrálta, illetve a rajzai felhasználásával megjelent kiadványoknak három rétegét, szintjét, három nagyobb csoportját különíthetjük el. Elsőként a Szalay tervezte címoldalakkal, borítókkal megjelenteket említhetjük, azután az általa illusztráltakat (fölkérésre készülteket). Önálló csoportot alkotnak azok a könyvek, alkalmi kiadványok (lemezborítók, meghívók stb.), amelyeken - természetesen az alkotó tudtával, hozzájárulásával (gyakran saját kiválasztásában) - rajzai szerepeltek. A kész rajzokból később válogatott együtteseknek elsősorban hangulatilag kell megfelelni a szöveghez úgy, hogy tartalmi együtthangzások, rímelések jöhessenek létre (ilyenek pl. Somlyó György Szalay-rajzok fölhasználásával készült könyvborítói). A biedermeier korban született meg a könyvillusztráció, az a könyvilluszt- rálási mód, amely a szecesszióig, a századfordulóig (s valamennyivel tovább is) divatos volt: a kép alatt szövegből kiemelt sort/sorokat olvashatunk, amely megmagyarázza, hogy a rajzoló a szöveg melyik pillanatát láttatja. Ahhoz, hogy a képet megértsük, legtöbbször nemcsak az előzmény(eke)t, hanem a folytatás egy jó részét is ismernünk kell. Ez a fajta művészet nem az érzékekhez, hanem elsősorban a kutató, olvasás közben is kereső, a jeleneteket azonosítani akaró, a történések szcenáriumában eligazodni képes értelemhez fordul. A szecesszió idején az irodalmi, a művészi illusztráció megszabadult e kötött szövegszerűségtől. A szecessziós illusztráció rajzként is önállósította magát; ugyanakkor a korábbiaknál intenzívebb, nagyobb mértékű a jelenléte egy könyvön, egy műegészen belül. Szalay ezt a minden korábbinál nagyobb mértékű, intenzívebb rajzolói jelenlétet szinte túlfeszíti. „Én az aktok dús választékából kiválogattam volna a legszebbeket, hogy az Énekek énekét telemákozzam női testekkel. [...] Az a vágyam, hogy a könyvben sűrűbben szeretném a munkáimat látni. [...] már most is kérlek, hogy az áldozható költségvetésed legszélső határáig menj el a betehető rajzok számával. Aztán én majd szokásom szerint megint apróra morzsolom az engedett terjedelmet, és szépen tele- mákozom a könyvet egymáshoz illendőbb közelségbe kerülő rajzokkal. "82 A rajz láttató, megjelenítő és elhitető erejében olyan fokon bízott akkor Szalay, hogy eljutott a rajzolt (csak és kizárólag rajzolt!) Karamazov testvérek ötletéig (amint más összefüggésben már esett róla szó). Hitte, hogy Dosztojevszkij szuggesztív-dermesztő világa az ő rajzaival teljes értékűen fölidézhető, és általuk újraélhető lesz. Mintha - példátlan a terv és föloldhatatlan a paradoxon - a szöveggel, az irodalom (s ráadásul Dosztojevszkij) szuggesztivitásával akarná fölvenni a versenyt. A rajzolt Karamazovok nem készült el soha (noha számos rajz született hozzá) - talán nemcsak a második világháború e tervet is fölborító közbejötté, hanem a megvalósíthatatlan ötlet képtelensége - amit Szalay maga is beláthatott - miatt sem. 81 1941 karácsony, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadványai, Bp. 1941. 17. 82 „Tollhegyre venni jólesik", Szalay Lajos levelezése Domokos Jánossal, közli: Sümegi György, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, Salgótarján, 1995. 261., 253. 69
