Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa
Szalay illusztráló tevékenységének, illetve rajzi interpretációjának (talán ez a neki és művei minőségének leginkább megfelelő fogalom) a legérettebb példája s egyben az életmű csúcsa: Genezis-könyve. Már a címlapján hirdeti: Genezis A Graphic Interpretation by Lajos Szalay.83 A Mózesi könyvek, Mózes öt könyvének nevezett mű a héber kánon szerinti Ótestamentum. Történeti és elbeszélő részek egybe szerkesztéséből állott össze. Többségében törvényeket tartalmaz, ezért a zsidó elnevezése Tóra, törvény. Mózes első könyvét, a Genezist A könyvnek, a Könyvek könyvének, vagyis a legfontosabb, a legalapvetőbb könyvnek, fundamentális textusnak is tekinthetjük. Márai Sándor 1947-ben is újraolvasta, és bejegyezte a naplójába: „ A Genézis. Nem tudom másként olvasni, mint szó szerint - ez az érzés erősödik a múló idővel s minden alkalommal, mikor újra olvasom -, erősebb a tudat, hogy ez a szöveg, melynek minden szavát szó szerint kell venni. Tehát nem képletesen, hanem szó szerint, mint az igazságot, a természettudományos tényt. [...] Mindezt érdemes szó szerint olvasni; nem költő álmodik itt, Mózes csak azt mondja, amit az ember a világ teremtéséről biztosan tudott. [...] A Genézis tud valamit, amit oknyomozó módszerekkel nem lehet többé megtudni. Az ős-tudás vegyül itt az ős-pletykával. [...] Minderről (Noé nemzéséről) másképpen »tud« a Genézis, mint ahogy mi értjük ma a szót. A »nemzés« akkor még egyértelmű volt a teremtéssel; tehát nem szaporodás és fajfenntartás aktusa volt, hanem ősi, rítusos, a világritmussal összhangban lezajló nagy esemény. "84 Szalay Genezisének létrejöttébe - mint Szalaynál sokszor - beleszólt a való élet: a családja megélhetéséért harcoló művész. Ugyanis a legelső Genezis-rajzok (pontosabban a Szalay Genezis című rajzkönyvében szereplők némelyike), bibliai tárgyú kompozíciók Dorothy Wallace megrendelésére készültek. Hamza András református lelkész, az akkor legnagyobb New York-i magyar gyülekezet vezetője érdeklődését ezek keltették föl. Megrendelt Szalaytól hetente egy bibliai tárgyú rajzot, amit azután ő sokszorosított, és az istentiszteletre invitáló meghívóhoz mellékelt. Továbbá mint fontos harmadik forrás - a Librium gyógyszergyár részére készített rajzok is számításba vétettek a rajzsorozat véglegesítésekor. De lássuk, mit mond erről a sokszor megnyilatkozó művész, maga Szalay: a „bostoni milliomosnő (Dorothy Wallace) megrendelt egy harminc rajzból álló mappát vallásos témakörben. Megcsináltam a 30 rajzot, és ez az idea aztán magától elkezdett tovább fejlődni, és végül is az összes ünnepélyes jellegű rajzaimat belecsaptam egy sajátos szemléletbe, felfűztem őket a Biblia madzagjára, mint a gyöngyöt, és ebből lett a Genezis. [...] Komolyan venni minden pillanatot, ez adja meg érzésem szerint a vallásos és nem vallásos rajznak egyaránt az ünnepélyességét. Hogy az ember valamiképpen mindig a végtelen előtt áll, a végső és személyes felelősségrevonásnak szörnyű és elkerülhetetlen állapotában. Ehhez nyilván hozzátartozik katolikus nevelésem is. Ez a nevelés nem csupán a dogmákon múlik, ez egy magatartás, amit nálunk nagyon komolyan vettek az egész családban. Ez a fajta paraszti gyökerű katolicizmus az, ami végső soron a Genezist 83 Madison Avenue Church Press, New York, 1966. 84 Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt 1947. Vörösváry, Toronto, 1993.134., 135., 136., 137. 70
