Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa

rajzolok. A rajzaim nagyjából inkább versek, mint képzőművészeti alkotások; inkább lírai előadásféle ez, mint képzőművészeti leírás. "77

Szalay többször vallotta azt is, hogy mint a nyelvet, a szavakat - ő a vonalat mint képnyelve névszóját, igéjét ragozza: deklinálja, konjugálja. A vonal így aktívan vesz részt a képpé alakulásban, a rajzi folyamatban. Ady segítségével analógiásán megfogalmazható: a vonal csak cifra szolga az ő kezén, az ő rajztolla hegyén. „A vonal több, mint körvonal, s nem is az a szerepe, hogy egy tárgyat körülírjon. A vonalak viselkedése feszültségnövelést okoz a rajz alapján. [...] Nagyon vigyázok arra, hogy a rajz formái sohase legyenek horpadó-konkávok, hanem mindig térbetüremlők-kon- vexek. "78

A Who's who in Grafic Art e fogalmat használja Szalayval kapcsolatban: book illustration, magazine illustration. Azaz zömében azonos értékűek, Szalay-rajz mindegyik. Még a megrendelésre, alkalmazott grafikának készült (persze nagyon igényes) lapjaiból (gyógyszerreklámok pl.) is beemelt néhányat a Genezis kötetbe. Ebből is következik, hogy a Szalay-rajznak alkotója által történő fölhasználásában sincs különbségtétel. Egy rajz Illyés-vers illusztrációjaként indult, majd A Magyar Irodalom Képeskönyve borítóján, azután költészetnapi füzeten tűnt föl. Végül önálló rajzként (kiállítási mű, múzeumi tárgy) tárlaton szerepelt. Az alkotó szempontjából nincs tehát külön jelentősége annak, hogy milyen a rajz megjelenési környezete, önálló műként viselkedik. A Szalay-rajzok s az illusztrációként is megjelenők között méretkülönbség sincs. A könyvbe kerülő illusztrációkat, irodalmi kísérőrajz szerepűeket is mindig a könyvek méretéhez alkalmazkodva, a kiadáskor kellett lekicsinyíteni. Szalay soha nem készített kisméretű rajzokat, illusztrációkat, hanem rajzolt a maga megszokott és egyénileg kialakított módján, méretben.

Szalay többször nyilatkozta, hogy a számára legmegfelelőbb s egyúttal legfontosabb nyilvánosság, publikálási mód: a könyv, a könyvekben való megjelenés. „Az én igazi kapcsolatom nem a kiállítás, hanem a könyv volt mindig."79 Ha Szalay irodalomhoz fűződő kapcsolódásainak a teljességét csupán fölsorolásszerűen pásztázzuk - többféle elemet sorolhatunk. A kortársakkal kialakuló, személyes kapcsolatait is minősítik az írókról készült rajzai „Deux Magots, Szalay lerajzol — 1947. február 8. szombat":80 József Attila: A Dunánál kötetben a költő portrészerű arcmása Juhász Ferencével együtt. Szabó Lőrinc a Lóéi óriás lesz vers illusztrációjában és ex librisei (Mécs László, Faludy György, Nyeste Zoltán stb.). Költők, írók naplóikban, vallomásaikban (Illyés Gyula, Somlyó György, Cs. Szabó László) emlegetik Szalayt, s a hozzá írott versek (Bihari Sándor, Fodor András, Gyurkovics Tibor, Juhász Ferenc, Kántor Zsolt, Serfőző Simon, Szilágyi Ferenc, Somlyó György, Vadema József) ugyancsak e terrénumban követelnek helyet. Az elsüllyedt, meg nem valósult illusztrációs tervek között tarthatjuk számon Szabó

77 Szalay Lajos Végtelen 1987. 52.

78 László Gyula: Genezis, Tiszatáj, 1973/7.

79 1982. X. 4-én jegyeztem föl.

80 Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1946-1960. Bp. 1987.183.

68