Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa

■■ J n II Hl«» l'l Ilii . HL IJLII.. Ill I, ..1 liil

rációi egy részét is jellemzi.52 Ahogyan az olajfestésről véglegesen áttér egyrészt az akvarellre (kis részben pasztellel is dolgozik, pályája elején főleg), másrészt pedig jellemzően a temperára (leginkább a javítási lehetőségnek az olajfestésnél sokkal nagyobb szabadsága miatt), ugyanígy az árnyalatos rajzról az árnyékok teljes kiküszöbölésével a vonalrajzra. Természetesen, ezen párhuzamosan zajló belső alkotói változások többéves folyamatként előrehaladással és indokolt visz- szalépésekkel képzelhetők el. Talán úgy, mint egy spirál, mint egy spirális formán történő haladás, ami organikus, előre- és visszafelé is nyitott, nem véglegesen lezárt. Ilyennek tűnik Szalay pályakezdő szakaszában a sokalakos művek cső- i

portja. A fölszabdalt sokalakos festménye, a Kápolnai gyűlés után még születtek sokalakos, zömmel felülnézetes rajzok. Olyan is van közöttük, amely egy Dunába esett autó kiemelését a híd s a résztvevők figyelő csoportjaival együtt rögzíti.53 De illusztrációként kocsmai figurák zsúfolt együttese,54 vagy mint a Falusi képeskönyv című rajzon is, felülnézetben mutatja meg a falusi, paraszti életforma sokszínűén gazdag életpanorámáját.55

Szalay Lajos a Hatvan rajza kötettel valósággal berobbant a képzőművészeti életbe és közéletbe 1941-ben. A rajzok önálló rajz-könyvben történő publikálása szokatlan volt, ezzel akkor „a Bolyai Akadémia úttörő feladatra vállalkozott". Szalay hatvan rajzát ugyanúgy olvasni kell, mint a könyveket általában. Olvasni, azaz fölfogni, belehelyezkedni a rajzok világába, átélni azokat. A címek is segítenek az általánosított figurák vagy a Biblia világa rajzaiban eligazodni. „Új grafikus lép elénk a fehér lapokon, nyugtalan fiatalságában is a saját utait járva, s egyéniségének félreismerhetetlen jegyeivel az arculatán [...], frissesség, lendület és szuggesztív kifejező- készség rajzainak legjellemzőbb jellegzetessége" - summázza Szalay műveit az előszót író Kassák Lajos. E rajzkönyv megnyitja a kiállítótermeket előtte, képző- és ipar- művészeti egyesületek hívják tagjaik sorába, „1941-ben kéthavi ösztöndíjat kaptam a Balatonra. A katonai időket leszámítva ott éltem egy helyen, egy kis szobában Jucival. Néha-néha átmentem Egryhez sakkozni".56

Első rajzkönyve megjelenése után még két nagyon fontos esemény történt vele: Egrynél találkozott Kállai Ernővel, aki - saját véleményét is erősen beleszőve - közreadott egy beszélgetést Szalayval, amiben generációja rossz közérzetét, hiányérzeteit fogalmazta meg, erős kritikával, a hangadó pozícióban levő képzőművészeti csoportosulásokkal (Grescham, Római iskola) szemben. A jelentős visszhangot kiváltott írást legkeményebben a jobboldalról

52 Nagy Lajos: Az uzsorás. Tükör, 1939/6. 415-419., Kádár Erzsébet: Kápolnási ősz. Tükör, 1940/1. 25-30., Süli Leontin: Mallorcai tél. Tükör, 1940/11.537-540., Tersánszky J. Jenő: Dragonyosok. Híd, 1940. dec. 20. 16., Szitnyai Zoltán: A családirtó. Híd, 1941. febr. 25. 8., Ann Bridge: Az állomás felé. Tükör, 1941/2. 49-51., P. Abrahám Ernő: Az ég tiszta kék volt és hideg... Híd, 1941. ápr. 8. 8-10.

53 Kiemelik a Dunából a Margit hídról lezuhant autót. Híd, 1940. november 29. B/II.

54 P. Abrahám Ernő: Az ég tiszta kék volt és hideg... Híd, 1941. ápr. 8. 8.

55 Szalay Lajos Hatvan rajza. Bev.: Kassák Lajos. Bolyai Akadémia, Bp. 1941.

56 Szalay-László levelezés, 2003. Juci, Szalay Lajosné szül. Hering Julianna, 1939-ben házasodtak össze. A kis falu Balatonrendes, ahol Szalayék üldözötteket is bújtattak, segítettek a háború alatt.

58