Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa

támadták.57 Egyik következménye bizonyosan hosszú távra szólóan érzékel­hető: Szalayt ettől kezdve a dolgokat, problémákat mindig kimondani akaró és tudó, a fönnálló körülményekkel elégedetlen, azokat erős kritikával illető alkotónak könyvelhették el. Szókimondó, igazságkereső hevülete inkább ellenségeket, mintsem támogatókat vagy barátokat szerzett az ő számára. A Singer és Wolfner Kiadó vezetője a művészeti karrierje csúcsáról, Párizsból hazatelepedett Farkas István festőművész - rajzait, 1941-es rajzkönyvét megismerve - kérte föl a kiadóval való együttműködésre: könyvborítók, illusztrációk tervezésére. Anyagi helyzete stabilizálódott, és valóban közeli munkatársa lett Farkas Istvánnak. Ez nemcsak a konkrét munkákat jelenthet­te, hanem azt is, hogy művészi álmokat szőttek, soha korábban nem gondolt terveket dédelgettek. Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regényét rajzok­kal, kizárólag Szalay-rajzokon akarta megjeleníteni, a regény szövege nélkül. „A legnagyobb irodalmi élmény, amit valaha kaptam, a Don Quijote mellett a Karamazov testvérek. Részint azért, mert a mindannyiunkban lappangó négy testvért magamban is éreztem. Az Aljosától Ivánig lengő' emberi indulat énbennem is épp úgy mozgott, azt hiszem, mint bármelyik ma élő emberben, ahogy József Attila mondta: »Szívemben gyakran elidőz a tigris és a szelíd őz«. Ez az állati kettősség a ter­mékeny trágyadombnak ez a szörnyű gazdagsága engem Dosztojevszkijnél nagyon megfogott. [...] 300 rajzot csináltam hozzá, vagy még többet, de a háború közbejött, és a majdnem kész Dosztojevszkijt elfújta a szél, a háború szele. Ugyanígy jártam a már több száz rajzban elkészült Don Quijotéval is, amely szintén megkapott engem.''58 A két nagyszámú sorozat - noha soha nem lett önálló rajzkönyvvé vagy könyvillusztráció-sorrá - az egész művészpálya során foglalkoztatta, vissza­visszatér hozzájuk Szalay, és újabb rajzok születtek e körben. Az 1941-es évben jelent meg az első illusztrált kötet Szalay-rajzokkal,59 sikeres kiállítási szereplései60 mellett több képző- és iparművészeti egyesület tagjai sorába választotta.61 Nyugodtan állíthatnánk, hogy szakmai sikerei csúcsára jutott, ha nem lenne ott minden mögött a háború. S annak nem csupán ijesztő réme, hanem a legvaskosabb realitás, a művész életébe radikálisan belépő, azt átala­kító, s természetesen a rajzok szövetébe is beleégő hívatlan valóság. A katonai idők konkrét jelentése - a korábban említetteket kiegészítve - az ő számára: bevonult Erdélybe a bécsi döntés után 1940 szeptemberében (Barcsay Jenővel egy században), és haditudósítóként Kurszkig eljutott 1942. július-november között. Szalay nem beszélt szívesen a háborúban elszenvedettekről, a doni 57 B. D.: Egy kis művészetbölcselet „Magyar Csillag"-éknál. A cikkkivágat Szalay Lajos hagyatékából való, nem adatolt (Szalay-hagyaték, Claire Phipps, San Diego, USA). 58 Szalay Végtelen 1987. 40-31. 59 Szathmári Sándor: Gulliver utazásai Kazohiniában. Bolyai Akadémia, 1941. A könyv létrejöttét Szalay Kovách Aladárnak köszönhette, aki a Szalay Lajos Hatvan rajza könyvnek is kiadója volt. 60 A Borbereki Kovács Zoltán rendezte 8 festő 8 szobrász kiállításon (Nemzeti Szalon, 1941. ápr. 6-20.) 22 tollrajzzal szerepelt. 61 A Magyar Iparművészek Országos Egyesülete 1941. február 6-án, az Új Művészek Egyesülete március 14-én, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete június 11-én, a Magyar Grafikusművészek Egyesülete ugyancsak 1941 tavaszán. A KÉVE művészegyesület öt évvel később, 1946. május 17-én. 59

Next

/
Thumbnails
Contents