Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT SZALAY LAJOS - Sümegi György: Szalay Lajos műveinek a világa

egyszerre emlékeztethet a görög vázaképekre és az ezekből kiinduló Picasso- rajzokra.

A Szent család című, Székely Bertalan pályadíjnyertes festményén44 először érhetjük tetten Szalaynál (a rajzaiban később oly jellemzővé váló) a formák egymásba játszását, a motívumok egymásba kapcsolódásának sajátos, rá jellemző jelenségét. Ezen a festményén ugyanis a merész rövidülésben, fölülnézetben megjelenő angyalszárny áttűnik/átváltozik nagyméretű, maszkszerű, a Szent családot figyelő fölnagyított arcképet sejtetővé. A pályázaton szerepelt második festménye az ugyancsak felülnézetben (istállóbelső, jászol, állat) bemutatott Szent családot, illetve a megszületett megváltót ábrázolja, amint szegény emberek csoportja köszönti. A Háromkirályok imádása ikonográfiailag pontosan körülírható jelenetét profanizálja így, az emberi élet hétköznapi szintjén ragadja meg.45 46 47 Ez a plebejus hang - a szegények, a földdel dolgozók meleg-otthonos légkörbe vonása, a szegénység áhítatos, már-már szakrális tisztelete — tükröződik az ebbe a műsorba illeszkedő többi festményen is. A vaszarys, lilás színhangokat árasztó Szent családon46 és a rudnays faktúrát és színvilágot ötvöző Istállóban47 című képen. Ez utóbbi különösen szuggesztív erővel vall a földdel, állatokkal bánók világának mély átéléséről.

Különös, hogy az életműben további olajfestmények nem bukkannak föl, színes képterveit ezentúl vagy akvarellel, vagy inkább a javítást, változtatást az olajnál jobban bíró temperával készíti. S kialakult lassan egy belső meggyőződése is, mely szerint mondanivalója adekvát kifejezéséhez a rajz megfelelőbb számára, kézrevalóbb, és alkatilag alkalmasabb eszköz, mint a színek világa. S talán még az is szerepet játszhatott a választásban, hogy melyik elérhetőbb, esetleg olcsóbb. „A rajzolásra egyszerűen azért fanyalodtam rá, kizárólag a tusra, mert reprodukálni olcsóbb és könnyebb volt, és úgy gondoltam, hogy majd abból fogok megélni, hogy az újságoknak rajzot készítek. "48 S még egy magyarázat a rajzolás Szalay Lajos-i genezisére: „1934 táján Tarnabodon láttam pár urat ketyegni egy hölgy körül. Ez olyan undorral töltött el, hogy azonnal le kellett rajzolnom. Ekkor döbbentem rá, hogy így jobban közölhetők a bennem lévő indulati tartalmak. A festés nekem mindig leíró természetű maradt volna, az aktív szabadságot nem kaphattam volna meg soha: a színek fölött úr nem voltam, csak a tanultság fokán ismertem őket. De úgy rárikkantani a színekre nem tudtam volna, hogy belső mozdulataim árnyalatait is közvetítsék. [...] A rajzzal lelkiállapotom minden árnyalatát ki tudtam fejezni."49 (Bár soha nem mondott le végleg a festésről sem.)

Szalay rajzolni kezdett lapoknak, folyóiratoknak (Tükör, Híd, Budapest). „A Kivégzések 1940 című rajzot valami furcsa megérzés alapján csináltam, nem

44 Csak reprodukcióból ismert, mérete 100x70 cm. Kiállítva: Képzőművészeti Főiskola tanulmányi kiállításán, Műcsarnok, 1937. III. 20-IV. 11. Reprodukálva: Az O. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve 1936-1937. Szerk.: dr. Ferenczy József. Bp. 1937. V.

45 Pásztorok érkezése, 1936, vászon, olaj, 101x80 cm, Mgt., Bp.

46 Szent család, 1936, vászon, olaj, 101x80 cm, Mgt., Bp.

47 Istállóban, 1937 k., vászon, olaj, 101x80 cm, J. n. Miskolci Galéria, ltsz.: 91/1998.

48 Szalay Végtelen 1987. 34.

49 Szalay Beszélgetések 1991 41, 42.

56