Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 12. szám - Bombitz Attila: Sztyepan Pehotnij feltámadása (Kommentárok és jegyzetek Baka István életműkiadásához)

beszélgetések (2006) kötet szintén Baka kétarcúságát mutatja: tárcái, napi dolgai olyan hangot ütnek meg, amelyek távol állnak versnyelvezetének mély, borús, apokaliptikus hangnemétől: itt a mindennapi-karcos, a hétköznapi-nevetséges dominál, miközben a beszélgetések egy magát tisztán látó, ugyanakkor mindig relativizáló, nyugtalan önképet rajzolnak ki. Bakó András, a tárcanovellák egyik fő alakja, Baka István, a beszélgetések fő alanya: ugyanaz a szerepkeresés és -találás, amely a versek maszkjátékában artikulálódik, vagy a prózák figurális világában mutatkozik meg. Mindezekhez képest a Műfordítások három kötete nem csupán mennyiségileg bizonyítják Baka irodalomközi érdekeltségét, hanem a legmagasabb fokon jelenítik meg a kultúraközvetítés, a kultúratranszfer életművön belüli fontosságát. A Műfordítások első két kötetének (2008) teljes, 19-20. századi orosz vonzata van, Puskintól Olga Szedakováig első alkalommal mutatja föl Baka orosz irodalmi és kulturális kötődésének teljes hozadékát, ehhez kapcsolódik a harmadik, orosz drámákat és további, nyersfordításokból készített verseket tartalmazó, zárókötet (2009). A Műfordítások teljes gyűjteménye azt a kérdést veti föl, vajon a saját vers és a műfordítás között miféle dialógus nyílott Baka életművében, mennyiben hatott a saját nyelviségre és költői tematikára a másik, az idegen iránti elkötelezettség, s tekinthetjük-e például a saját műveire kivételes módon ható Cvetajeva, Brodszkij, Szosznora és Tarkovszkij műveit „saját versnek"? Állítható, hogy Baka költészetére a legtermékenyebb hatással az a személyes tapasztalattal átitatott műfordítói aktivitás volt, aminek legfontosabb szublimációja a pszeudoorosz költő, Sztyepan Pehotnij testamentumának magyarra „ültetése", a megélt és a műfordítói lét köztes metatextualizálása. Az életműkiadás nem véletlenül helyezi kitüntetett pozícióba Baka műfordításait: egy különös életmű különös szegmensét meghatározó módon veszi figyelembe, szerves egységet képezve az életmű fundamentumát képező Versek és a Műfordítások között; az orosz versfordítások éppen a dupláját teszik ki saját verseinek. Az életmű egyes köteteinek műfaji beosztása vagy a műfajokon belüli vegyítés a szerzői korpusz ilyen jellegű sajátosságainak felel meg. Az egyes szövegek jelenlegi státuszának gondozását minden esetben Baka saját kezével javított kötetpéldányai, fénymásolatai és kéziratai, a kötetek egészének szerkesztését, esetleges válogatását pedig ugyancsak a szerzői intenció visszaemelése határozta meg. A Versek és a Próza, dráma megtartja Baka korábbi könyveinek domináns ciklusszerveződését, a Publicisztikák, beszélgetések és a Műfordítások pedig, lévén életében gyűjteményes kötetek e szövegekből nem jelentek meg, e ciklikus, tematikus rendszerező elv a két szerzői anyag tematikus és műfaji sajátosságaihoz illeszkedik. A publicisztikai írások így Baka korábbi tárcasorozataihoz illően kerültek egymás mellé, a beszélgetések időrendben követik egymást, a műfordítások első két kötete az orosz költészetet fogja át ugyancsak időrendet követően, míg a harmadik, utolsó kötet a műfaji felosztás mellett (drámafordítások, versfordítások) térségi-kulturális olvasási irányt is magában foglal. Az életmű minden egyes kötete kiegészült azokkal a hagyatékban megőrzött kéziratok publikálásával, amelyek árnyalhatják Baka írásművészetének alakulástörténetét. A közölt szövegek filológiai adatai, így első közlés, kötetpublikáció az egyes kötetek jegyzetapparátusába kerültek. A korábbi sajtóhibák és elírások korrigálására is a megőrzött kéziratok, illetve a szerzőileg javított kötetpéldányok alapján került sor. A kötetek összeállításával, kompilációjával, a bibliográfiai adatolással, a publicisztikák és a beszélgetések, valamint a műfordítások esetében a minimális szerkesztői válogatással Baka műveinek filológiailag pontos rendszerezése volt az életműkiadás célja. Ehhez a filológiai célkitűzéshez kapcsolódik, és formájában is a Tiszatáj Könyvek életműsorozatához illeszkedik az „Égtájak célkeresztjén". Tanulmányok Baka István műveiről (2006) című tanulmánykötet.

(kommentárt) Baka életében hét, vékonynak nevezhető verseskötetet publikált, a nyolcadik, még általa összeállított versgyűjteményének megjelenését már nem érhette meg.

51