Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11. szám - Sümegi György: Szobor-kálváriák (A Katona József-szobrok történetéből)

eleven valóság. Ennek legutóbbi szemléletes megnyilvánulása a kerámiaképes történet- megidézés.3

A Dunaiszky-szobrot ráadásul nem egyszerre lopták el, a folyamat 2000-ben csupán betetőződött. Az 1970-es évek derekán már kitépték, kiszakították az alépítmény szarkofágot és a szobortartó hengert összekötő nyolcszögletű középrész elé helyezett koszorúsmaszkos öntvénydíszt. Vagyis Katona József szobrát - s ebben kivételes a története - két részletben, két alkalommal csonkították meg.

A szobor pótlására, újraalkotására kínálkozó legjobb lehetőséget (az eredeti szerint újramintázni és bronzból kiönteni) mellőzték, és mechanikusan kifaragtatták kőből. Ez várja az idő múlását egykedvűen Katona József első kecskeméti szobrának eredeti posztamensén a kecskeméti Vasútparkban. Ezt a jellegtelenné silányított szobormásolatot már legalább a fémtolvajok nem akarják ellopni. Csak ennyi a haszna. Az eredetihez vajmi kevés köze van.

3. Márton Ferenc-Siklódy Lőrinc: Katona József-síremlék, 19304

Márton Ferenc (1884—1940) szobrászati munkálkodásában a Siklódy Lőrinccel közösen alkotott Katona-síremlék az egyetlen irodalmi vonatkozású mű. Nehéz, és adatok híján a lehetetlennel határos kihámozni Márton életművéből azon élményeket és meghatározó motivációkat, amelyek bizonyosan szobrászati kísérletek felé kényszerítették őt. Vallomásaiban is alig találni szobrászati működésére vonatkozó adatokat. Talán a föntebb idézett, a rajzról vallott tételére („a becsületes rajz teljes formaismeretet követel'') építette hipotézisét: „a szobrászat alapjában semmi más, mint minden oldalról való rajz"5, amivel a körberajzolt formát, a körbejárható plasztika oldalankénti, nézetenkénti rajzi leolvashatóságát fogalmazza meg. Vagyis kétdimenziós rajzlapok, síkok térbe helyezésével jöhet létre a

Márton Ferenc: Katona-síremlék építése, 1930 Márton Ferenc-Siklódy Lőrinc: Katona József-síremlék, 1930

(Kecskeméti Képtár) (Kecskeméti Köztemető)

3 Csupán itt említem meg, hogy a képsorozatba hibák is becsúszhattak. Az egyik kerámián ez áll: „A kecskeméti művésztelep alapítója 1911", valamint Falus Elek és Iványi Grünwald Béla aláírása beégetve. Iványi Grünwald 1909 júliusában tette közzé a művésztelep-alapítás programját. Igaz, hogy az új művésztelepi épületekben 1912 nyarán kezdhettek el dolgozni. De mi történt 1911-ben, ahogy égetve vagyon a kerámián? Ezt valószínűleg csak a kerámialap létrehozói tudják, s azt is, hogy a város részéről legfontosabb művésztelep-alapító, Kada Elek polgármester miért nem szerepel az „alapítója" mellett, ami helyesen „alapítói" lenne, a két személy föltüntetésével.

4 A Pallas-Akadémia Kiadónál 2009-ben megjelenő Márton Ferenc-monográfia egyik fejezetének részlete.

5 Izsák-Gyarmathy László: Márton Ferenc életregénye a csíki parasztháztól a magyar művészet első arcvonaláig. Uj Magyarság, 1937. dec. 25. 46.

84