Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 11. szám - Sümegi György: Szobor-kálváriák (A Katona József-szobrok történetéből)

háromdimenziós, plasztikus forma. Mutatós, s egy par excellence rajzolótól elfogadható okoskodás.

A Kecskeméti Városi Tanács 1929. február 15-én kiírt tervpályázati hirdetményében „Katona József síremlékének tervére" pályáztattak.6 27 művész 31 beküldött pályamunkáját bemutatta a városi múzeum, Szunyoghy Farkas rajztanár pedig cikksorozatban ismertette.7 „A beküldött pályamunkák legnagyobb része a Bánk bán alakjával kísérli meg kifejezni a mű eszméjét" - írja Szunyoghy. Pályázónként8 ismerteti a terveket, az utolsó: „Márton Ferenc és Siklódy Lőrinc lépcsősen alkotott tervre helyezi az emlékművet. Az előtérben ül Tiborénak sok festői meglátással felvázolt alakja". A bírálóbizottság9 „az első díj nyerteseinek, Siklódy Lőrinc szobrászművésznek és Márton Ferenc festőművésznek együttes tervük átdolgozására egy havi határidőt ad. /.../ A pályamű a hatalmas kőszarkofág előtt ülő Tiborc alakját ábrázolja". Az átdolgozásra utasított terven annyit változtathattak, hogy Tiborcot, az örök panasz jelképét a lázadó Petur bánéra cserélték.10 11 A síremlékegyüttes kilenc lépcsőre helyezett, fölfelé szűkülő hatalmas szarkofág, 11 amelyre kisebb méretű, sarkain forduló pilaszterekkel és sarokdíszekkel tagolt jelképes sírt emeltek. Elölnézete művészileg részletesen kidolgozott. A szarkofág legfölső elemének középmezőjében Katona József tondó, azaz kerek formájú bronzportréja 12, az alatta lévő fölirat és szöveges rész tagolja a főoldalt. A szarkofág jobb fele előtt Petur ülő, erőteljes bronzalakja, oldalán karddal, kihajló köpennyel. Bal kezét térdén nyugtatja, állát fogó jobb keze hátrahúzott jobb lábán pihen. Mintha egy cselekvés, kirobbanás előtti feszült, elkeseredett állapotot rögzítene a szobor. Petur bajuszos, szuggesztív, indulat-teljesre mintázott feje is Márton édesapjának típusát idézi. „Komponálás közben azóta is, ma is, sokszor apám alakja van előttem" - vallotta. E momentum megerősítheti azt a föltevést, hogy a mintázásban, legalábbis az arc, a karakter kialakításában Márton aktívan vehetett részt. Mert önmagában nehéz elképzelni a közös szoboralkotást, mivel Márton a festő-rajzolóművészet felől érkezik a szobrászathoz, míg a másik alkotó profi szobrász. „A kecskeméti Katona József-emlékmű, a pályadíj- és éremnyertes Petur bán itt élnek eredetiben, Tiborc, a félbemaradt kompozíció szemérmesen elrejtőzik"13 - Siklódy Százados-úti műtermében - tehetjük hozzá. Ez a tény önmagában arra utalhat, hogy ott mintázták a szoboralakokat, Siklódynál készülhettek a pályázati és kiviteli tervek is. A síremlékegyüttesben a drámaköltőre konkrétan csak a kisméretű arcképrelief utal, ám ehhez nem a leghitelesebbnek

6 Kecskeméti Lapok, 1929. márc. 2.4.

7 Szunyoghy Farkas: Katona József síremlékének pályázata I., II., III., IV. Kecskeméti Lapok, 1929. szept. 5., 6., 7., 8.

8 Általa megemlített pályázók: Imre Gábor, Szomor László, Felsőeőri Fülöp Elemér, Sztankó Gyula, Horvay János, Csorba Géza, Halmágyi István, Beck O. Fülöp, Kaszab Károly, Vass és Spalt, Margó Ede, Sz.Gál Irén, Szege Sándor, Gaádi Kayser Lajos, Homonnay Jenő, Markup Béla, Sóvári János, Osy László, Bery László, Márton Ferenc-Siklódy Lőrinc.

9 Fáy István főispán, elnök, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Zala György szobrászművészek, Révész Imre festőművész, a Képzőművészeti Főiskola kecskeméti művésztelepének igazgatója. Képzőművészet, 1929. 23. sz. 185.

10 Dr. Horváth Gedeon ny. kecskeméti közjegyző szóbeli nyilatkozata (1976. június 24.) szerint: „Én csak arra emlékszem, úgy szólt a döntés, hogy mivel a síremlék-terven eredetileg Tiborc alakja szerepelt, azzal a feltétellel javasolta Mártonék - akik protekciósak lehettek - művét a zsűri első díjra, hogy Tiborc alakját Peturra változtassák."

11 Magassága: 185 cm, szélessége: 270 cm, mélysége: 150 cm.

12 Átmérője: 46 cm.

13 Szabó József: Budapest új szobra: „A Munka". Látogatás Siklódy Lőrinc műtermében. Pest, 1941. jan. 15. 7.

85