Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 10. szám - Kabdebó Lóránt: A huszadik századi magyar költészet nagy pillanatai

No, hardly, but seeing he had been born In a half savage country, out of date;

Bent resolutely on wringing lilies from the acorn;

Capaneus; trout for factitious bait;

(Épp három évig küzdött kora ellen:

A holt poézis újra éljen, és a „fennkölt"-et la régi értelemben/

Őrizze meg. Kezdettől tévedés Nem látta be, hogy hol jött a világra:

Egy félvad ország megkésett fia;

Ki makkból egyre liliomot várna;

Kapaneusz; jó fogás csalira;)

Hasonló a belépője egy másik kultúrkörből Kavafisznak is, íme A szatrapia című vers kezdete:

Micsoda balszerencse, hogy hiába születtél szép és nagy dolgokra - tőled méltatlan sorsod mindig megtagad minden sikert és minden bátorítást!

Mintha a „Hortobágy poétája" mutatná be önnön helyzetét.

És ide számítom Cendrars - Kassák évtizedekkel későbbi fordításában idézett - Transzszibériai prózáját is. Talán ő fogalmazza meg legpontosabban a korábbi hagyományos kereteiből kieső ember rajzolatát: „Nous sommes les culs-de-jatte de l 'espace" („Mi a tér nyomorékjai vagyunk"), és a távolság által fiktívvé tett szereplők szétszakítottságát: „Les lointains sont par trop loins / Et au bout du voyage c'est terrible d'etre un homme avec une femme" („A távolságok túlságosan messziek / És az utazás végén rettenetes dolog férfinak lenni egy nővel...")

Mintha ugyanennek az évnek a során Benn rákbarakkjában is járt volna ez a száguldó utazó; ott Mann und Frau gehn durch die Krebsbaracke. A férfi beszél ott is, szavai átvezetnek a „rákbarakkon"? az életen, egy szeretkezés aktusán? A végeredmény végül is ugyanaz:

Der Mann:

Komm, hebe ruhig diese Decke auf.

Sieh, dieser Klumpen Fett und faule Säfte, das war einst irgendeinem Mann groß und hieß auch Rausch und Heimat.

Hier schwillt der Acker schon um jedes Bett. Fleisch ebnet sich zu Land. Glut gibt sich fort. Saft schickt sich an zu rinnen. Erde ruft.

(Aférj:

Hajtsd fel nyugodtan ezt a takarót. Látod: e kupac zsír és rothadó nedv egykor nagy volt egy férfinak s úgy is hívták, hogy mámor és haza.

43