Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 10. szám - Király Odett: A mondatok is ; Képlet ; A befejezés esélye (versek)
Király Odett A mondatok is Te kevésbé sétálsz, mint én, mégis szaporábban veszed a levegőt. Nem érted, ha évekig uralni tudtuk a távolságot, hogy babrálhat ki pont most velünk. Ez itt a hiba, ez itt az út. Lenne mihez hozzászólni, mégse teszem, félek, túlzásba vinném és kirepülnének számból az almadarabkák. Nem tudnám lemérni a röptávukat, ettől félek, nem az udvariatlanságtól, mi már megtanultunk egymás előtt köhögni. Ez itt a hiba. Ez itt az arcod. Az arcod: nem értem, hogy mennyit ér: Milyen messze van egymástól a két szemed? Ez régóta foglalkoztat, egyszerűen nem tudom nyomon követni, viszont mikor alszol, akár le is mérhetném. De nem mérem. Félek. A számokkal mondjuk egyszerűbb, pedig azoknak sem látom a végét. Vissza tudsz emlékezni hányszor néztél rám összesen? A szavakban jobban bízom, mint az útban, pedig most látom a végét. Ha válaszolnál a fel nem tett kérdésekre, biztos nem hinnék neked, ahogy akkor sem, ha a szád elé tennéd a kezed, mikor ásítasz. Tenyered közepe három centire az alsó ajkadtól, hüvelykujjad az arccsontodon, ez hazugság lenne. Nem látnám az almadarabkákat a nyelveden, szeretem, hogy még a nyálad is lusta emészteni. 23
