Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 9. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Ötödfél évszázad szellemi öröksége egy városközpontban

Koháry András figyelmeztette a város vezetőit: „Úgy informáltatott hogy a Kálvinisták a Pápistáktól a pusztákot el szedvén, a Kálvinistáknak adgyák, ha így vagyon, én is az én pusztámot elveszem a Kálvinistáktól s adom a Pápistáknak." Válaszként „együtt ülvén a Tanácsban attuk vallás válogatás nélkül" a főúr tudtára, hogy egy rossz szándékú félremagyarázás jutott el hozzá, amit ő a kellő érvek alapján el is fogadott, és a felek között gerjesztett ellentét ismét felszámolódott.8

A magisztrátus évszázadokon keresztül következetesen vigyázott arra, hogy mindkét egyháznak egyformán mérjen, hogy mindkét felekezet papjainak és diákjainak egyformán adjon. Akár bort, akár pénzt, akár tűzifát adományozott a főbíró, mindkét egyház egyformán kapott. A sok száz eset közül csupán néhány példa: „Die 25. X-bris. Karácson első napján... Az orthodoxa és reformata ecclesia beli öreg deákoknak és a pápista deák gyermekeknek adtunk tall. I."9 Karácsonykor „az Calvinista árva deákok hozzánk jővén cantálni, attunk nekik tall. 1, az pápista mester számára is az gyermekek kezében attunk Cantatioban tall. I."10 11 „Az két Ecclesia Papjainak szent György napkor adtam tall. 4."11 „Az két Ecclesia részére a Vacsi erdőből 40-40 öl fa adatott." „Mivel az Budán lett költségben imputálva vagyon edgy Tallér áru Medicina, mellyett per elemosina a tiszt. Pater Franaciscanusoknak vettem, azért a Bis Reformata Ecclesiasticusoknakis attam 1 tall. "12 1813-ban mindkét egyház kántorának egy időben adott a város 14—14 hold szántóföldet.13 14

A személyes kapcsolatok alakítására is mindkét fél tudatosan törekedett. Selymes János református prédikátor az ide települt piaristákról első benyomásai alapján azt jegyezte fel, hogy „békességes, csendes emberek".14 Amikor pedig azok az oktató tevékenységüket is elkezdték, ismerkedés céljából a tiszteletükre adott ebéden a ferences atyákon kívül a kálvinista lelkészek és a város színe-java megjelent.15 16 1773 januárjában, amikor a kecskeméti plébánia valójában megnyílt, „Főtisztelendő Erdélyi József úr a négy káplánnal, valamint az egész katolikus tanács és nem katolikusok közül hat előkelő, díszebéden vett részt... és késő estig a rendházban maradtak".16 Amikor pedig 1829-ben felszentelték a görögkeleti vallásúak templomát, minden keresztény felekezet a magisztrátussal együtt részt vett mind a szentmisén, mind pedig az ezt követő ünnepi ebéden.17

Miközben a magisztrátus következetesen és nemritkán nagyvonalúan támogatta különféle anyagiakkal az egyes felekezeteket, egyben arra is nagyon ügyelt, hogy egyik egyház se tudja, vagy akarja befolyását rákényszeríteni. A tanács már a század elején leszögezte, hogy a ferencesek a magisztrátus által végzett vizsgálat előtt

8 Iványosi-Szabó Tibor 1998.152-153.

9 BKMÖL IV. 1510. Kecskemét város számadásai (később 1510.) i/ Főbírói számadások (később i/) IV. 1510. i/ 1640-1707. Töredékek, 66-76.

10 BKMÖL IV. 1508. Kecskemét város Adópénztárának iratai (később 1508) c/ Adólajstromok (később c/) 1663. 121-123.

11 BKMÖL IV. 1510. i/ 1685/1686. 24.

12 BKMÖL IV. 1510. i/ 1716. 60.

13 A szántót érthetően a mindenkori kántorok haszonbérletként kapták. BKMÖL IV. 1504. b/ 77. 213., ül. 811.

14 Református Egyház Levéltára, Selymes János feljegyzései 66-67.

15 Papp Gyula: Az intézet vázlatos története. In: A piaristák Kecskeméten való működésének 210., a társasház fennállásának 200. és a mostani gimnáziumi épület alapkőletételének 100. évfordulóján kiadott Emlékfüzet. Kecskemét, 1925. 6-7.

16 Kecskeméti Ferencesek História Domusa II. 10. 1773. január 19.

17 IV. 1504. b/ 1829.

104