Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 9. szám - Bíró-Balogh Tamás: Ilia Mihály szakirodalmi bibliográfiájához

Bíró-Balogh Tamás

Ilia Mihály szakirodalmi bibliográfiájához

„Itt a múzeum évkönyvében megjelent a publikációs jegyzékem. Megdöbbentem én is, hogy négyszáz tételből áll, mindenfélék vannak benne, álnéven, névtelenül megjelent cikkek."

G. M.)

1

Ilia Mihály legelső munkája jelenleg ismeretlen, talán el is veszett, vagy lappang valahol. Csak szerzője emlékszik vissza rá, amikor egykori egyetemi kollégiumának igazgatójáról, Tóth Béláról írta egy feljegyzésében: „tulajdonképpen első írásom is az ő biztatására készült Sarkadi Imre valamelyik drámájáról (Szeptember?), amelyet a kollégium újságjában (talán csak faliújság volt?) ki is adott".1

Következő két írásának pedig rendhagyó sors jutott: ugyan nyomtatásban nem láttak napvilágot, ismertetés mégis megjelent róluk. Szerzőjük kutatási területe és egyetemi kötődése magyarázza ezt. „Ilia Mihály Juhász Gyula költészete a magyar irodalomtörténetben című dolgozata (1957) a költő irodalomtörténeti sorsát, fogadtatását és kritikai megítélését rendszerezi és megállapítja törvényszerűségeiket", - írta egyik tanára, Péter László a végzős egyetemi hallgató szakdolgozatáról, amely - mint a bíráló hozzátette - „átdolgozás és tömörítés után publikálás is alkalmas" lenne.1 2 Ám a javaslattal ellentétben a Baróti Dezsőhöz írt diplomamunka nem jelent meg, vélhetően azért, mert közben Ilia Mihály új munkát és feladatot talált magának: éppen a Péter László vezetésével működő Juhász Gyula munka- közösség tagjaként készítette elő a szegedi költő életművének kritikai kiadását, s ehhez végzett - szakdolgozatának átdolgozása és tömörítése helyett - Juhász két legkedvesebb városában, Szegeden és Nagyváradon anyaggyűjtést. E munkának „mellékterméke" lett Ilia Mihály második nagyobb lélegzetű munkája, A Holnap története című doktori disszertáció (1960), amelyben „Ilia A Holnap történetének pontos, elsősorban filológiai jellegű feldolgozását érezte föladatának. Számos, eddig ismeretlennel nem tárt adatot, tényt tartalmaz. Dolgozata éppen adatgazdagsága, új filológiai eredményei miatt érdemel különös figyelmet. [...] Emellett érinti irodalmi fejlődésünk egyik bonyolult problémáját is: a vidéki és fővárosi irodalom szembenállásában is jelentkező, ellentmondásosan megnyilatkozó, haladó és konzervatív erők viszonyát a XX. század első évtizedeiben. Ilia elvi igényességére vall, hogy bár a disszertáció keretében nincs módja

Ezen írás közlésével szeretettel köszöntjük a 75 éves Ilia Mihályt, irodalmi nemzedékek nevelőjét. (A Szerk.)

1 Idézi: Lengyel András: Egy irodalomszervező pályaíve. Vázlat-féle Ilia Mihályról. Forrás, 1994. szept. 54-84.

2 P. L. [Péter László]: Szakdolgozatok Juhász Gyuláról. In: Acta Universitas Szegediensis - Sectio hitteraria. Irodalom II. Szerk.: Koltay-Kastner Jenő, Halász Előd, Király István. Szeged, 1959. 119-120.

61