Forrás, 2009 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 9. szám - Bíró-Balogh Tamás: Ilia Mihály szakirodalmi bibliográfiájához

maradéktalanul megoldani a felmerült problémákat, mégsem kerüli el őket, és adataival, megállapításaival hozzájárul későbbi megoldásukhoz. ”3 4

Dolgozata több szempontból ma is nagyon aktuális: egyrészt részben aktualizálható, hiszen a hazai kulturális viszonyok ma is kétpólusúak (főváros és vidék), másrészt - mivel a dolgozat nem jelent meg, s témáját sem kutatta senki ilyen alapossággal - azóta is ez a legteljesebb összefoglalása a nagyváradi irodalmi társaság működésének s az általuk kiadott két antológiának. A disszertáció megjelentetése ezért ma is újként hatna, s a benne foglaltakra - mint máshonnan nem pótolhatóra - az irodalomtörténet-írásnak szüksége is lenne. Dolgozatának értékét Ilia Mihály maga is tudja, mint ahogy pár éve egy interjúban utalt rá: „Nincs tele kéziratokkal a fiókom. Van néhány írásom, ami nem jelent meg, valamiképpen foglalkoznom is kéne velük. Például az egyetemi doktorim sem jelent meg, A Holnap története. A lap irodalmi jelentőségéről írtam. Közöltem az Actában és néhány helyen részleteket belőle.'"1 Remélhetőleg valóban megjelenik.

2

2004-ben, az akkor hetvenéves Ilia Mihályt több kiadvánnyal köszöntötték, melyek közül kiemelkedik egy szikár adatsor: az Ilia Mihály szakirodalmi munkássága című, az írásos életművet a kicsinyítőképzős legendásítás helyett a maga valóságában megmutató bibliográfia, amelyet - Lengyel András ösztönzésére - a szegedi Egyetemi Könyvtár két munkatársa, Klukovitsné Paróczy Katalin és Ráczné Mojzes Katalin készített.5

Köztudott, hogy szerkesztői-tanári, s több ezer általa írt levélben testet öltő informálókapcsolattartó működése miatt Ilia Mihály életműve jóval több, mint az általa publikált írások összessége. Alábbiakban ezt szem előtt tartva, s fenntartva, hogy az ember nem kartotékadat, a 2004-ben kiadott publikációs jegyzéknek a vázlatos elemzésére, valamint némi kiegészítésére teszek kísérletet.

A jegyzék az 1958-2002 közötti évekből 281 tételt regisztrál, valamint ezek után adja az Ilia Mihályról 1970 és 2002 között készült írások és a vele készített interjúk válogatott, de még így is 109 tételből álló listáját. Az anyaggyűjtést 2002. november 1-jén zárták le, és - sajátos, de helytálló módon - tartalmaz nyomtatásban meg nem jelent munkát is, pl. a már említett A Holnap története című doktori disszertációt, amelynek egy példánya a szegedi Egyetemi Könyvtárban bárki számára elérhető.

Statisztikailag Ilia Mihály szakirodalmi átlaga eszerint évente 6,5 írás - ha ez bármit is jelentene. (Talán csak annyit, hogy ő, aki a közhiedelem szerint „nem ír", sok kutatónál mégis jóval többet publikál.) Év szerinti lebontásban azonban ez a szám jelentősen eltér az átlagtól, hiszen volt olyan időszak, amikor két év (1968—69) alatt 64 (!) tétel kapcsolódik nevéhez (ez ugye évenként 32 publikáció), másrészt 1974 és 1976 között nincs regisztrált írás. A statisztikai módszer azonban azért sem tájékoztat pontosan, mert a bibliográfia - jellegéből adódóan - nem különbözteti meg a nagytanulmányt a kritikától, a pár soros szemléző cikket a sajtó alá rendezéstől, mindegyik, azonos módon, egy-egy tétel a

3 Bölcsészdoktori értekezések. In: Acta Universitas Szegediensis - Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum. Tomus I. (1960-1961) Szerk.: Király István, Tóth Dezső. Szeged, 1961. 59-60.

4 „Nem élhet az ember haragban..." Brassai Zoltán beszélgetése Ilia Mihállyal. Ex Symposion, 2007. 59. sz. 1-40. (10.)

5 Klukovitsné Paróczy Katalin-Ráczné Mojzes Katalin: Ilia Mihály szakirodalmi munkássága. In: Irodalom és Művészettörténeti Tanulmányok 4. (A Móra Ferenc Múzeum évkönyve) Szerk.: Lengyel András. Szeged, 2004. 279-318.

62