Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)

gazdaságokat, amelyek elöl jártak az innovációban, felparcellázták. Az új, egy-két holdas gazdák nem gondozták szőlőjüket, gyümölcsösüket, így a kártevők a szomszédos területekre is átterjedtek. Egy év alatt 1900 hektár szőlő pusztult ki.36 Az ekkor még világhírű kecskeméti kertgazdaság azóta sem tudott megújulni.

2. A német megszállást követő vagyonvesztés (1944. március 19. - 1944. október 31.)

1944. március 19-én a német csapatok fegyverdördülés nélkül megszállták Magyar- országot, majd hamarosan hozzáláttak a „zsidókérdés végső megoldásához" a más országokban már kipróbált módszerek alapján. 1944. március 19. után a tömegesen megjelenő zsidóellenes intézkedések inkább stabilizálták a német megszállás elfogadottságát, a lakosság jelentős csoportjai támogatták a zsidó vagyon felosztására irányuló törekvéseket.37 Ungváry szerint „százezrek, sőt milliók húztak anyagi hasznot a deportálásból: kedvezményes áron vagy ingyen részesültek a Magyarországon maradt bútorokból, ruházatból, konyhai berendezésekből, megvásároltak vagy kibéreltek lakásokat és termőföldeket",38

Hamarosan megindult a városban is a zsidók összesítése. Eszerint összesen 1323 fő zsidó élt Kecskeméten, 564 családban. Közülük ismeretlen helyen távol volt 95 fő, munkaszolgálatra korábban bevonultak 83-an, mezőgazdasági munkára kivezényeltek 262 főt, elhalálozott 10 fő, így a gettóba 873 főt terveztek bekényszeríteni. A kimutatás azt is tartalmazza, hogy a zsidók használatában 1337 szoba volt, és egy főre 1,04 szoba esett. Ebből igénybe vehetőnek ítéltek 288 lakást 643 szobával.39 A zsidók kifosztására a legfontosabb jogszabály az 1944. április 14-én kelt 1600/1944. M. E. rendelet volt, „a zsidók vagyonának bejelentése és zár alá vétele tárgyában", amely előírta minden zsidó személy vagyonának bejelentési kötelezettségét. A rendelet a zsidó vagyon ügyét a Pénzintézeti Központhoz tartozó intézmények alá helyezte, ezzel az aktussal az állam a zsidók összes vagyonát zár alá vette. A zsidótörvények által évekkel korábban beindított folyamat, amely a német megszállásig csak lassan, akadozva haladt előre, 1944 tavaszán teljesedett ki. „Viharos gyorsasággal »ár- jásították« a zsidó vállalatokat, zárolták a zsidó boltokat, raktárakat, árukészleteket, fosztották meg iparengedélyüktől a zsidó kistulajdonosokat. "40

A zsidók gettóba költöztetését az 1610/1944. M. E. rendelet szabályozta.41 Kecskeméten a gettóba költöztetés 1944. május 30-án kezdődött, de már korábban megindult a zsidó lakások önkényes kisajátítása. A kisajátítás jelentős méreteket ölthetett, mert a polgármester42 hirdetményt bocsátott ki május 11-én, amelyben felhívta „a zsidólakásokba

36 Torkos Veronika: Mezővárosi fejlődés, polgárosodás Kecskeméten. In: Torkos Veronika-Kárpáti Zoltán- Vágvölgyi András: Középvárosok a mérlegen. Előadások a polgárosodásról. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 1992. 11. o.

37 Ungváry (2002/a): http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/evkonyv02/ungvary.html (Utolsó letöltés: 2008. január 12.)

38 Ungváry (2002/a): http://www.rev.hu/html/hu/kiadvanyok/evkonyv02/rmgvary.html (Utolsó letöltés: 2008. január 12.)

39 BKMÖL, IV. 1928/a, 5. doboz, Kecskemét város felekezeti viszonyaira vonatkozó iratok 15 866/1944.

40 Kádár-Vági: 30-31. o.

411944 áprilisában további rendeletek jelentek meg a zsidók még meglévő vagyonának az elkobzására (6138/1944. VI. BM rendelet, 6163/1944. IV. utasítás).

48