Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 7-8. szám - Rettegés a ráérő időtől (Beszélgetés Fliegauf Benedekkel)
Rettegés a ráérő időtől Beszélgetés Fliegauf Benedekkel-Mi jut eszedbe, ha azt mondom: ráérő idő?- Azt hiszem, a legtöbb ember retteg a ráérő időtől. Ha éppen semmi dolgunk nincs, akkor sokan közülünk mélyen átélik a feleslegesség érzését, azt, hogy nincs helyünk a világban. Az én életemben ez nagyon aktuális kérdés. Abban a változásban, amin az elmúlt másfél évben keresztülmentem, a munka és a ráérő idő fogalmát értékeltem át. Néhány évvel ezelőtt a munka arra volt jó, hogy elmeneküljek az élet elől. Pontosabban fogalmazva, azért dolgoztam, hogy ne kelljen élnem. Az iszonyú erőbedobással végzett munka azt eredményezi, hogy az élet leáll. A munka a társadalmilag legerősebb szorongáscsökkentő tevékenység. Viszont a munka nem definiálja az embert. Ez viszonylag egyszerűen hangzik, de nagyon nehéz mélyen elfogadni. Nem csoda, hiszen egy olyan évszázad áll mögöttünk, aminek a szellemi alapjait három súlyos munkaalkoholista gondolatai alapozták meg: Marx, Freud és Einstein. Szerintem a munka leggyakrabban nem több, mint önigazolás. Annál felnőttebbnek és épebbnek tartok egy személyiséget, minél kevesebb önigazolásra van szüksége. Fontos, hogy megértsük, hogy a szellemi tevékenység és a fizikai munka között semmilyen lényegi különbség nincs. Az, hogy kazánfűtő vagy balett-táncos valaki, teljesen mindegy, és nem csak ebből a szempontból. Mélyen meg vagyok róla győződve, hogy az elvégzett munka mennyisége és minősége nem határozza meg értékünket. Sok olyan embert ismerek, aki erre a megállapításra nem egy intellektuális folyamat eredményeképpen jött rá, hanem egyszerűen ezzel a tudással született. Ezek az emberek egyszerűen csak vannak. Számomra nincs ennél nehezebb, se szebb dolog. Egyszerűen csak lenni - ez minden vágyam. Kérdezhetnénk, hogyha ez így van, akkor mégis miért töltik munkával az idejük nagy részét az emberek? Szerintem legfőképpen a szorongás miatt. Az aktív tevékenység, és azon belül a munka rendkívül erős szorongáscsökkentő. És hát a szorongás az ember alapállapota. Annyira, hogy csak az elmebetegek és az értelmi fogyatékosok bizonyos csoportja és a halottak nem szoronganak. Mindenki más igen. A föld idegen és barátságtalan hely nekünk, embereknek. Már az első pillanatban az. Gondoljuk csak végig: egy rettenetes szűk csatornán át érkezünk, rögtön utána egy vagina kezd el fojtogatni minket. így kezdődik a földi karrierünk. Hát persze, hogy mindegy, hogy kazánfűtő vagy balett-táncos lett belőled! 111
