Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 6. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: Lapidárium VI. (6. rész)
Az eszmetörténet az eszmék temetője. Legyünk önmagunk tulajdonosai, legyen miénk a bennünket körülvevő tér, ez a láthatatlan, ám sérthetetlen tér! „Az, akit gyűlölsz - fertőz téged." Boleslaw Micinski „Manapság a filozófia az egzakt tudományok igája alatt nyög, elveszítette azt, ami a szöveg lényege: az egyediséget - ma mindenki ugyanúgy ír." Boleslaw Micinski Napjainkban bármilyen aljasság büntetlenül megtörténhet, bármilyen gonoszság végrehajtható, mert a rövid életű emlékezet korát éljük. Az emlékezet mint erkölcsi kérdés, mint kötelesség és felelősségtudat (pl. az emlékezet, amely figyelmeztet a rosszra). Az embereket bármiről meg lehet győzni, ha úgy látják, hogy az nem sérti érdekeiket (bár előfordul, hogy még ilyen esetben is...). Csan-Csün (1148—1227) - tudós, kutató, utazó, kolostori perjel. Amikor Dzsingisz kán, aki hatalma csúcsán Szamarkandban élt, azzal a kérdéssel fordult hozzá, hogy miként hosszabbíthatná meg az életét, a hetvenkét esztendős Csan-Csün 1221-ben elindult a több mint tizenkétezer kilométeres útra, amely Mongólián és Közép-Azsia sztyeppéin át vezetett. 1222-ben eljutott Szamarkandba, s ott május hónapban találkozott Dzsingisz kánnal. 1224 februárjában ért vissza Pekingbe. Részletes leírást hagyott hátra azokról a népekről, amelyeknek területén átkelt, tanítványa pedig, aki elkísérte a nagy útra, Egy nyugati utazás leírása címmel örökítette meg úti élményeiket. A teoretizálásra való hajlam vajon nem abból származik, hogy kimerülnek az érzékenység forrásai, tompul a megfigyelés élessége? Nem jelenti-e a teoretizálás egy kissé azt, hogy másokra támaszkodunk, másokhoz nyúlunk, másokban keresünk inspirációt és támogatást? Az én erősségem ezzel szemben mindig a riport volt, a jelenlét, a saját megfigyelésem, a másoknak föltett kérdések sora. Paul Ricoeur szerint több értelmezési szint létezik, amelyek közül a gyakorlatban leggyakrabban csak egyet-kettőt választunk ki. Balzac! Mekkora ereje van prózájának! Micsoda gazdagság jellemzi! Micsoda mélység! Olvasás közben látni, hogyan dolgozik ez a rendkívüli, dinamikus, szárnyaló képzelet. A szamárbőr - a régiségbolt leírása, Cuvier geológiai munkáinak leírása... oldalról oldalra egyre újabb és újabb világ, s mindegyik hihetetlenül gazdag, határtalan! 50
