Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Arany Mihály: „A valóság osztható” (Valóság és megismerés Christoph Ransmayr regényeiben)

szubjektumok eltűnését tartja a három regényt összefogó, domináns motívumnak, aminek kifejtésekor utal megismerés- és kultúrkritikai összefüggésekre is.11 A posztmodem megismerést vonja be a Ransmayr-elemzésekbe többek között Kiel,12 Gelhoff a valóság helyét keresi, szintén főként a második regényre koncentrálva.13 14 A valóságábrázolás és a megismerés elsősorban a széles értelemben vett látás problematikáján keresztül a három regény közös alapmotívumokból táplálkozó, lényegében egymás variánsainak tekinthető olvasatot ad. Ez a perspektíva ugyanakkor nem ellenkezik az eddigi érvényes nézőpontokkal, sőt azokhoz számos ponton kapcsolódik, és képes az integrálásukra.

1. Párhuzamos valóságok

Az elbeszélői síkok komplexitása ellenére A jég és sötétség borzalmainak a cselekménye tűnik a legegyszerűbbnek, mégis, már ebben a regényvilágban találunk néhány olyan, a megismeréshez kapcsolódó alapgondolatot, amelyek a későbbi regényekben is domináns szerepet játszanak.

A történet főszereplője, Josef Mazzini egy bécsi származású kárpitos és egy trieszti miniatúrafestő nő gyermeke. „Az anya - született Scarpa - első elbeszéléseiben a világ lapozgatható képeskönyv volt. "u A Scarpa család, valamint Itália hőseinek, felfedezőinek történetei szolgálhatnak alapul Mazzini későbbi gondolatjátékához. Itt, ezek között találkozik először dédnagybácsikájának, Antonio Scarpának a történetével, aki matrózként részt vett az 1872-74-es északi-sarki osztrák-magyar expedícióban. Mazzini egy könyv- kereskedő, Anna Koreth lakásán szervezett összejöveteleken fejti ki gondolatjátékainak (Gedankenspiel) lényegét:

„Történeteket, cselekménysorokat és eseményeket talál ki, feljegyzi őket, és végül megvizsgálja, a távoli vagy a közeli múltban léteztek-e valaha fantáziaalakjainak valós elődei vagy megfelelői. [...] Játék a valósággal. O mégis abból indul ki, hogy bármit is fantáziái, annak valamikor már meg kellett történnie. "15

„[...] egy üres világban játszódó, kitalált dráma sokkalta valószínűbb és elgondolhatóbb, mint egy trópusi kaland, melynek kitalálásakor a sokszínű természet hatásával és egy idegen kultúra rítusaival kell számolni."16

Az utóbbi idézet a valószínűség és az elgondolhatóság kritériumait is bevonja a gondolatjátékba (amelyek általában egy modellképzésben is szerepet játszanak - leegyszerűsí11 Fröhlich, Monica: Literarische Strategien der Entsubjektivisierung. Das Verschwinden des Subjekts als Provokation des Lesers in Christoph Ransmayrs Erzählwerk. Würzburg: Ergon Verlag, 2001.

12 Kiel, Martin: Nexus: postmoderne Mythenbilder - Vexierbilder zwischen Spiel und Erkenntnis; mit einem Kommentar zu Christoph Ransmayrs „Die letzte Welt". Frankfurt a. M.; Berlin; Bem; New York; Paris; Wien: Peter Lang GmbH, Europäischer Verlag der Wissenschaften, 1996.

13 Gelhoff, Esther Felicitas: Wirklichkeit hat ihren eigenen Ort - Lesarten und Aspekte zum Verständnis des Romans Die letzte Welt von Christoph Ransmayr. (Modellanalysen: Literatur). Paderborn; München; Wien; Zürich: Schöningh, 1999.

14 Ransmayr 1999a, 37.

15 Uo„ 38.

16 Uo., 39.

96