Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: Lapidárium VI. (3. rész)
az összezáró társadalom a közelgő veszélyre sorainak szorosra zárásával, az egység és az erő tömegméretű manifesztálásával reagál (ebben az összetartásban és egységben látja megmenekülésének esélyét, győzelmének feltételét); a szétzilált társadalom ezzel szemben, látva a közelgő erősebb ellenfelet, nem fejt ki ellenállást, hanem szétszóródik, szétfut, üres területet hagy maga után, hogy később aztán átcsoportosítsa erőit, és megpróbálja az elhagyott területet ravaszsággal, furfanggal, csellel visszafoglalni. Európa - iszlám (késedelmek, ignorálás):- a Koránt csak ötszáz évvel a könyv megjelenése után fordították le először latinra;- angolra a Koránt csak a könyv megjelenése után ezer évvel fordították le;- az 1332-ben született nagy arab tudóst, Ibn Chaldunt Európa majd csak 500 év múlva fedezi fel. És csak úgy, zárójelben: amikor az iszlámról beszélünk, ne felejtsük el, hogy egyiptomi, görög, perzsa, mediterrán hatásokat egyaránt magába fogadott... Ahhoz, hogy írni tudjak, azt kell éreznem, hogy valahonnan a bensőmből nyomást gyakorolnak rám szavak, képek, amelyek lejegyzésre kívánkoznak. E nélkül a nyomás nélkül csak ülök meddőn, tehetetlenül, nem vagyok képes írni. Planetáris társadalom? Multikulturalitás? Egység a sokszínűségben? De hiszen - szól az ellenvetés - maga a természet tett minket különbözővé azzal, hogy különféle nyelveket, bőrszínt, istenképeket adott nekünk. Ezért aztán az a próbálkozás vagy szándék, hogy egyetlen közös emberi családot hozzunk létre, vágyálom marad, mert ez a cél magának a természetnek mond ellent! De még ha valahol létre is jön egy-egy multikulturális közösség, törékeny lesz és ideiglenes (lásd az Indiai-félsziget, Szudán, a Balkán példáját). Mások azonban minderre a következőket mondhatják: miként az élet más területein, például a betegségek, a vízhiány, az árvizek stb. esetében, itt is arra kell törekednünk, hogy a természetet uralmunk alá hajtsuk, korlátozzuk annak hatalmát. Ezt szolgálhatja egyfelől a technológiai fejlődés, másfelől, vagy inkább elsősorban, az emberi akarat és képzelőerő érvényre juttatása. 2003. 04.11. Bagdadban sorra döntögetik Szaddam Húszéin szobrait. Jönnek a telefonok, hogy nyilatkozzam a témáról. De hiszen, válaszolom, emlékművek döntögetésé- ről én már több mint húsz évvel ezelőtt írtam A sahinsah című könyvemben. Erről azonban a telefonálók közül senki nem tud, de ez nem is fontos, az a lényeg, hogy itt és most mondjak valamit, mert az itt és most kultúrájában élünk, amelyet nem érdekel, mi volt tegnap - a jelenidejűség, az aktualitás a fontos, az, hogy mindig mindent elölről, újra kezdjünk az örökös éretlenség klímájától övezve, s úgy tegyünk, mintha igazi, csodálatra és ámulatra méltó újdonságról, felfedezésről beszélnénk. 63
