Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: Lapidárium VI. (3. rész)

Eugene Delacroix szerint a mester arról ismerszik meg, hogy mindig a megfe­lelő türelemmel kezeli a dolgokat. Egyetértek Andre Gide-del, aki azt írja Naplójában, hogy nem lehet jól dolgoz­ni, ha az ember előtt nincs sok-sok óra, néhány nap, amelyet csak a munkájának szentelhet. És még olyasmit is tanácsol, hogy ha írunk, az első mondat az legyen, ami éppen eszünkbe jut. Jules Renard szerint a tehetség mennyiségi kérdés. A tehetség nem egy oldal, hanem háromszáz oldal leírásával mérhető... Az erősek nem ingadoznak, hanem leülnek íróasztalukhoz, és fáradhatatlanul dolgoznak... Az irodalom szerinte csak ökröket ismer. A zsenik a legtermetesebb ökrök, akik napi 18 órában szánta­nak, fáradtságot nem ismerve, mert a hírnév állandó erőfeszítés. Joan Didion Fixed Opinions, or the Hinge of History című esszéje a The New York Review of Books 2003. 01. 16-ai számában. A kiváló amerikai írónő ebben arról ír, hogy szerinte az, ami szeptember 11-e után történt az Egyesült Államokban, nem más, mint polgárháború, pontosabban az amerikai liberálisok és konzervatívok között régóta zajló polgárháború folytatása. Az iraki kérdés megítélése ennek a polgárháborúnak csupán kicsiny töredéke. A jobboldal szeptember 11-ét arra használja fel, hogy halált kiáltson az irodalomban jelenlévő iróniára, a posztmo­dernizmusra (mert az relativista, és hiányzik belőle az erkölcsi egyértelműség). „Szeptember 11-ét azonnal felhasználták arra, hogy a régi polgárháború új had­színterévé váljék" - írja Didion. Akik kétségeket, kérdéseket fogalmaznak meg, azokat ötödik hadoszlopnak tartják. Susan Sontagot egyszerűen „hülyének" titulálják. „Az ellenség karakterére irányuló kutatásokat az ellenség iránti rokon- szenv megnyilvánulásának tekintik". Visszakanyarodtunk a középkori menta­litáshoz. Aki vitatkozni akart - a szabadság és a biztonság dilemmájáról -, azt Amerika ellenségeként kezelték. A legrosszabb azonban mégis az, hogy szeptem­ber 11-ét annak a doktrínának a kihirdetésére használták fel, miszerint Amerika képes permanens háborút folytatni. „A többi nemzetet belpolitikánk színpadá­nak lecserélhető díszleteiként használják fel". És hogyan viszonyul mindehhez az átlagamerikai? Wait and see. At a remove. Amikor az ifjú Theaitétosz azt mondja Szókratésznak, hogy sok dolog készteti őt csodálkozásra, akkor Szókratész így válaszol neki: „Ez azt bizonyítja, hogy szereted a bölcsességet, minthogy a böl­csesség csodálkozással kezdődik". Az Európai Unióval kapcsolatos vita nálunk a szakképzetlen munkások és a kisbirtokos parasztság körül zajlik - sikerül-e munkát találniuk? El lehet-e adni a krumplit? És a többi probléma? Olyanok, mint a kulturális színvonal, az értékek és a törvények tisztelete? Igaza van Pawel Spiewaknak, amikor azt írja, hogy hiába lépünk be az Európai Unióba, attól még nem válunk európai országgá, Európává: „Szó sem lehet itt semmiféle Európáról. Európa ugyanis nem csupán az Európai Uniónak nevezett hatalmas intézményt jelenti, hanem elsősorban a törvények európai szellemiségét". (Rzeczpospolita, 2003. 01. 23.) 59

Next

/
Thumbnails
Contents