Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Pethő Sándor: Lovag, Halál és Ördög (Hangjáték két részben; első rész)
JENSEN: Hisztérikus? FINO: Igen, hisztérikus... nevetés vagy sírás hallatszik. Máskor motyogás, kiáltozás és ...a zongora hangjai... OVERBECK: (csodálkozva): Zongorázás? FINO: Igen, igen professore'. Bár nem is zene ez, inkább hangok zavaros áradata. Csak itt-ott hallatszik ki belőle egy-egy olasz canzone. És olykor valami furcsa, szinte sátáni kacagás... Az ember háta borsózik tőle. JENSEN: (tárgyilagosan) Szélsőséges kedélyállapot, ez biztos. Ez azonban még nem betegség. A megfeszített munkából eredő feszültség éppúgy okozhatja, mint a krónikus álmatlanság ellen szedett szerek túladagolása. Nietzsche pedig szinte Valium-függő. FINO: Bárcsak igaza lenne, professore. De tudja, Torino kis város, és az emberek mindenfélét beszélnek. Most már olyasmiket is, ami szerény házam nehezen megszolgált jó hírnevét teszi kétségessé. így például a minap a takarítást végző szolgálólány arról számolt be, hogy amikor Nietzsche úr szobájába lépett... vad táncban találta az urat. Isten bocsássa meg: nudo... JENSEN: Úgy érti, meztelenül táncolt? FINO: Úgy, úgy, professore... meztelenül. Az én házamban a legfontosabb elv a diszkréció. De, hogy őszinte legyek, nem hiszem, hogy ezt a feltűnő esetet a lány titokban tartotta. Ha pedig csak a szeretőjének mondta is el... az itt már elég... tudják, kis város ez... Meg aztán ott van az istenverte igásló esete is, amit, hogy úgy mondjam, az egész város látott. OVERBECK: (csodálkozva) Jól értettem, hogy lovat mondott?! Miről beszél, signore Fino? FINO: Épp a személyzet napi eligazítását végeztem. Ekkor az egyik kifutófiú berontott hozzám. Elfulladó hangon azt kérte, azonnal menjek le vele Piazza Carlo Albertéra, ha el akarom kerülni a botrányt. A téren signore Nietzschét egy a földre rogyott igásló mellett fekve találtam. Két kézzel ölelte az állat nyakát, és úgy zokogott, hogy a járókelők összefutottak. Szemüvege, amely nélkül alig lát, szegény, törötten feküdt mellette a földön. Testével védelmezte a nyomorult párát a gazdája ütlegelésétől, aki így akarta lábra állítani a terhe alatt összeroskadt állatot. Signore Nietzsche haja, bajusza csupa vér volt... Lehet, hogy ő is kapott az ütésekből. Amennyire csak lehetett, diszkréten a szobájába kísértem. De kérdem én önöktől, professzor urak: mit mondanak az emberek? Davide Fino kit fogad be házába?! Szép kis eset! Nagy szerencse, hogy a hatósággal jók a kapcsolataim... az olasz polizia nagyon szigorú... És a tegnapi profezia, amit az úr szobájában mondott... remélem, hogy nem hallották kint a piazzán... 11
