Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Kapuściński, Ryszard - Szenyán Erzsébet: Lapidárium VI. (2. rész)

- Kommentárra van szükségük, nem tudásra - mondja Susan, s hozzáteszi: - nem a bölcsesség kell nekik, hanem az, hogy közöljék velük, mi legyen a véleményük.

Mindegyikünk tányérján hatalmas szelet félig véres marhahús, Susan szerint ugyanis a hús, méghozzá a félig nyers hús a legegészségesebb, legtáplálóbb diéta.

Dekonstrukcióra törekszünk, arra, hogy lebontsuk mindazt, amit látunk, amikor például egy kávéházi asztal mellett ülve az utcát bámuljuk. Szeretnénk elkülöníteni a szemünk előtt hullámzó embertömeg egyes elemeit, alkotórészeit.

vasárnap, szeptember 22.

Reggel óta csomagolok. Aztán ebéd George A. társaságában a La Brisa del Carribe nevű étteremben. Hús, rizs, bab. Kimegyünk az utcára. Süt a nap, még mindig hőség van, de könnyű szellő fújdogál. Tömeg, sűrű embertömeg, tumultus, a bőrszínek, nyelvek, öltözékek hihetetlen, egyedülálló változatossága. Mintha karnevál volna, mondja George. Egymást érik az utcai elárusítóhelyek, a pultokon olcsó bizsu, táskák, álarcok, trikók. Az embereknek szükségük van arra, hogy fizikai valójukban elvegyüljenek a többiek között, együtt legyenek másokkal, ott legyenek, ahol a tömeg, ahol a többiek tartózkodnak - ezt semmiféle elektronika nem képes helyettesíteni: látni akarják a többiek tekintetét, szemügyre akarják venni mások arcát, összehasonlítani velük saját megjelenésüket, érezni akarják a többieket, együtt akarnak lenni velük.

Változik a világ kultúrája - egyre nagyobb szerephez jut benne a sürgősség, a halaszthatatlanság, az aktualitás, a gyors kommentár, amelynek most, azonnal kell elhangoznia.

Mexikóban: a Rufino Tamayo Múzeumban nem a névadó képei láthatóak, helyettük Mexikó modem festészetét (a hatvanas években született festők műveit) lehet megtekinteni. Felfigyeltem a képek gyakori fragmentáltságára. A festő részekre bontja a kép felületét, az egyes részeket külön-külön témákkal tölti meg, s közben egy sor eltérő technikát alkalmaz. A képek tematikája és hangulata a városi lét nyugtalanságát, idegességét, kaotikus mozgalmasságát, szétesettségét tükrözi, mintegy kontrasztként a hagyományos festészet nyugalmához, a vidéki tájak rendjéhez képest.

Palermo - Buenos Aires olasz negyede. Francesco Cataluccióval a Borges utcában (zöld növényzet, platánsor, csönd) igyekszünk abba a vendéglőbe, amelyet gyakran látogatott az Alef szerzője is. A vendéglő neve: El Preferido, az avíttas helyiségben állott kávé és bor szaga terjeng. A mennyezeten mozdulatlan ventilátorok. A falon jókora tábla, rajta felirat: Se ruega no escupir en el suelo por razones de higiéné (Kéretik nem köpni a földre higiéniai okokból).

Buenos Aires - a dekadencia, a megállított idő hangulata. Az üzleteken feliratok: Liquidation. Venta total. Más üzletek zárva. A néptelen boltokban unatkozó eladók lesik - már reményüket vesztve - a vevőket.

77