Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 2. szám - Tandori Dezső: Trio Montaigne (II. Hiányzás helye)
péper sztár tekutyánknak vettcitromgumilabda képzetnekhajigállak távollétkicsinapja égjátékaatávol léthájdparkközelének lennékmin thademáshol... Ergo vettem egy sárga gumilabdácskát, kutyánknak, aki nincs velem, de hiányzik, és ezért nem is vagyok egészen „ott" a Hyde parkban... ld. Jékely, mért nem vagy az, mikor olyan boldog fiú lehetnél... mondja neki édesanyja képzelt hangja a távolból, mért e panasz a pálmás tengereknél...? Na, ja, miért. De akkor a 2. szakasz 4. sorában elfogadom a jelent: zizerésznek a lombok fenn, hát leírom: lombzöldek zizerésznek, s innen már: varjak szerteriadnak röpte-szerén puha gömbnek... A szerén, kéremszépen, az aranyjános... lelkünk tele van feledhetetlenségekkel, ezek hatnak. A Trio Montaigne III. része e cím alatt jön majd: 69 És ez nem malacság, nem misztika, nem vicc, ez tényleg az én 69. évemre utal, és arra, hogy mindazt, ami felgyűlt bennem, mennyire használjam még, mennyire csak üljek a szoba közepén, nézzen madárkám engem, nézzem én az eget az ablakon át? Andrej herceg a csatatéren? Ne már. Folytatás. Hé, Pici, de csöndes vagy! Csak nem az időjárás teszi? Csíípp! kiáltom oda neki, de nem felel. Még szőlőt adok neki szépiával. Nekem hiányozna, ha nem tenném. Hát még az írás mennyire hiányozna. Szeljük a habokat, átúszók, hiába, hogy Zenón mester szerint nem érünk oda, de hát Csehov, Gorkij, Dosztojevszkij, Tolsztoj is így szelte a habokat, s fingottak jó nagyokat, ahogy a suliban ez a halhatatlan vicc járta/ja. Folytatás. Fura, hogy Dosztojevszkijt itt mindig Fosztojevszkijnak írom. De hát nem nagyon fosztogatja őt ma senki; benne van a hülye divatban, hogy ki olvas Balzacot, ki Doszto... stb. ma. Nem igaz! Igenis indítanak kiadók klasszikus-sorozatokat, még költészetit is, ne tudnám, mikor az egyikhez én írok előketl Folytatás. Nagy garral itt áll (képtelen kifejezés?), hogy „Füzet a táskámban". Ja, persze, hordozom ezt a füzetet, van egy rókavörös toll hozzá, feljegyzem nyegleségeimet. Ez itt nem is rossz: „Ez a szív se talált jobbat, mint én, hogy aztán engem basszon." Tehát: szívemre mutatok. Mintha ez csak-úgy-egy-szív lenne. Mint egy másik lény szíve, másik létező. De nem, ez az én szívem, és nem talált nálam jobbat, a francba, mint hogy engem izélgessen, velem szórakozzon. Nem 63