Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Wróblewski, Bogusław - Szenyán Erzsébet: „Az élet mélyre hatolásból fakad”
Kapuscinski tehát létrehozta korunk szinkretikus műfaját. Utolsó éveiben alighanem tisztában volt írásainak ezzel a kivételes műfajiságával - szellemi elődöket keresve a riport és más kifejezési formák kölcsönös egymásra hatását figyelte: a nagy fikciós művekben (Joseph Conrad), a történelmi traktátumban (Hérodotosz) vagy az antropológiai leírásokban (Bronislaw Malinowski). A riporterbe oltott Joseph Conrad. [...] a személyes benyomásokra, élményekre, az utazások során gyűjtött dokumentumokra, másoktól hallott beszámolókra épül a conradi életmű, vagyis arra, ami a riport alapanyagát, nyersanyagát jelenti. „A sötétség mélyén", „A szigetek száműzöttje", „A félvér", „Az árnyékvonal" számos, gyakran oldalakra rúgó részlete megfelel a legkiválóbb irodalmi riport kívánalmainak. Ugyanígy számos riportelem található a világhírű kultúrantropológus, Bronislaw Malinowski műveiben: az „Argonauts of the Western Pacific" (Déltengeri argonauták) címűben és „Napló"-jában? Magamról írok Az Eben és az Utazások Hérodotosszal című könyvek főhőse maga a riporter, aki személyes, „privát" találkozásait írja le bennük - az elsőben Afrikával, a másodikban az európai történelemmel és identitással történt találkozását (Ki az „Ében" főhőse? Én magam vagyok az „Ében" főhőse, magamról írok benne, ez az én történetem - mondja a szerző egy vele készült interjúban3 4). Ezt jelenti a riport műfaji határainak és konvencióinak elvetése. A legegyszerűbb, legtisztább - ám korántsem legkönnyebb - lehetőséget ahhoz, hogy „magunkról írjunk", azért mégiscsak a lírai alkotás nyújtja. Kapuscinskiról, a költőről többen írtak nem utolsósorban az Akcent hasábjain is (a 2007/4., 2008/1. számban Jaroslaw Mikolajewski és Jan Wolski). Kapuscinski szívesen közölte verseit az Akcentben, és itt jelentek meg a Notes című verseskötet szerzőjének költői munkásságát taglaló első terjedelmesebb munkák is. Ugyancsak „privát" megnyilvánulásnak tekinthető az író fotós tevékenysége. A hosszú évek során rengeteg fotó gyűlt egybe, mire elszánta magát az első album kiadására5. Némely fotókiállításának megnyitóját már nem érhette meg. Ugyancsak az Akcent közölte (2007/3. sz.) Leszek Mqdziknak, az egyik legkiválóbb, képekben gondolkodó kortárs alkotónak a méltató írását Kapuscinskiról, a művészről, aki fotóin szintén azt firtatta, hogy a fény vajon kihozhatja-e belőlünk az emberi lét lényegét. Az utazás mint alkotó tevékenységet eredményező impulzus, amely arra késztet, hogy elgondolkodjunk a világról - ez az élet értelme Kapuscinski szerint. Az Utazások Hérodotosszal végén ezt írta: Igazából nem is tudjuk, mi hajtja az embert, hogy világot lásson. A kíváncsiság? A kalandvágy? Az állandó ámuldozás belső szükséglete? Aki már semmire sem kíváncsi, annak üres a lelke, annak kiégett a szíve. Aki úgy véli, 3 Ryszard Kapuscinski, Lapidarium VI. (magyarul: Forrás, 2008. június, 47. o.) 4 Od historii do antropologii. (A történelemtől az antropológiáig), Gabriela L^'cka interjúja, Opqe 1999 nr 2. 5 Ryszard Kapuscinski, Z Afryki (Afrikából), Buffi, Bielsko-Biaia 2000. 25
