Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11. szám - Wróblewski, Bogusław - Szenyán Erzsébet: „Az élet mélyre hatolásból fakad”
Boguslaw Wróblewski* „Az élet mélyre hatolásból fakad" A 2007 januárjában elhunyt Ryszard Kapuscinski az ezredforduló egyik legkiválóbb elméje, olyan író, aki nélkül a kortárs európai önazonosság nem volna teljes.1 Először is riporter volt, aki átlépve a tényirodalom határait, új alapokra helyezte e műfajt. Másodszor művész volt, aki az alkotás folyamatán keresztül arra törekedett, hogy kifejezze saját személyiségét, saját érzékenységét, az ezzel összefüggő érzelmeit, s tette mindezt igen gazdag eszköztár segítségével: a riportok és esszék, a Lapidáriumok ciklusban összegyűjtött rövid feljegyzések és reflexiók mellett írt verseket, és remek fotókat is készített. Harmadsorban a kultúrantropológust is látnunk kell Kapuscinskiban, aki igen találó értékítéletet tudott alkotni korunk civilizációjáról és annak perspektíváiról. Korunk szinkretikus műfaja Kapuscinskinak azt a törekvését, hogy új riportműfajt alkosson, már legkorábbi írásaiban is észre lehet venni, leginkább azonban a múlt század kilencvenes éveiben és az új évszázad elején született műveiben látni a legtisztábban: kezdve A birodalomtól (1993), az Ébenen át (1998) az Utazások Hérodotosszal címűig (2004). Míg az Eben meghatározható úgy, mint esszéisztikus elemekkel átszőtt riport, addig az Utazások Hérodotosszal már inkább nagyszabású esszé (esszéciklus?) szervesen illeszkedő riportelemekkel. Egyenesen modellértékű megvalósulása ez annak a jelenségnek, amelyet az irodalomelmélet (egészen pontosan annak műfajelméleti fejezete) „szinkretikus műfajként" határoz meg: ennek jellemzőit korábban a romantikus drámák, balladák vagy digressziós versek alapján, később, a XX. században Brecht epikus színházára utalva írták le elsősorban úgy, mint a kulturális állapotok és az ún. „korszellem" tükröződését.2 1 Újabb könyvei (többek között A birodalom, az Utazások Hérodotosszal, a Lapidáriumok 6 kötete) Magyarországon Szenyán Erzsébet kiváló fordításában jelentek meg, korábbi műveit többek között Hárs Gábor (Golyózáporban Angola földjén), valamint Nemere István (A császár) és Gimes Romána (A sahinsah) fordította. 2 Michal Gtowinski, Slownik terminów literackich (Irodalmi kifejezések szótára), Wroclaw 1976. * A szerző a lengyelországi Lublinban megjelenő Akcent című irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője. 24
