Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 10. szám - Molnár Vilmos: Nagyanyám hokedlije
Molnár Vilmos Nagyanyám hokedlije Nagyanyám környezetében meghunyászkodtak még a tárgyak is. Ezek különben alattomos támadásaikkal sok bosszúságot képesek okozni a gyanútlan emberfiának. Egy hároméves pályakezdő fiatalembernek kiváltképpen. A legalkalmatlanabb pillanatban tudnak: - kibillenni- dőlni- és borulni a pályakezdő: - alól- neki- és rá. Eltérítve pályájáról. De nagyanyám jelenlétében kezessé szelídültek a dolgok. A konkrétak csakúgy, mint az elvontak. Nem háborgott-hőbörgött, nem eredetieskedett, nem császkált semmi. A helyén maradt minden, mert megvolt mindennek a helye. Meg aztán nagyanyám időnként rá is szólt a pályakezdőre:- Ülj már veszteg kicsidég - mondta -, nyomd le a valagadot valahova. Ettől a pályakezdő kicsit lecsillapodott, miáltal kis időre megjuhászodtak körülötte a dolgok is. Amúgy engedelmes tárgyak vették körül nagyanyámat, jellemüket tekintve jámborak. Ritkán fordult elő közöttük lázadás. Nagyanyámmal szemben úgysem lett volna semmi esélyük. Pedig erős egyéniségek is akadtak közöttük. Kivételes kaliberek, nagyágyúk. Vegyük mindjárt a jókora zöld hokedlit. Tekintélyes darab, kapitális példány. Aki készítette, nem volt a miniatűrök híve. Titkon nagy ívű elképzeléseket dédelgetett magában, óriási ülepekben gondolkodott. Állta is a sarat a hokedli mindenféle fészkelődő far alatt. Játszva megbirkózott bármekkora hátsó fertállyal. Kisebb popsikból meg egész csokornyi fért el rajta. Nagyanyám hokedlije beillett volna fösvényül kimért táncparkettnek, jól szuperált volna kávézóasztalkának. Aminthogy szuperált is kakaózáshoz a pályakezdő számára. Miután az ülepek eltávolíttattak róla. Masszív volt és szilárd, úgy állt, mint a szakrament, nem lehetett billegtetni egykönnyen. Ami azért nem írandó feltétlenül a javára. Mikor pedig billegtetni jó. A hokedli megingathatatlan szilárdságról tett tanúbizonyságot a legbizonytalanabb időkben is. Rendületlenül állta a nyugtalan lábak meg-megújuló ostromát, a véletlen meg a tendenciózus rúgásokat, a véget nem érő ide-oda tologatást. Karcolások, horzsolások, vágások és zúzódások nyomai borították mindenütt, 45
