Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
ő irányítása alá került. 1949 áprilisában az ingóságok végleges kiárusítását megelőzően maga Hoch Artúrné is igényelt két plüsshuzatú fotelt, egy kerek asztalt, egy kombinált szekrényt, három perzsaszőnyeget, 111 db porcelánt, üveg edényeket, négy széket és egy éjjeliszekrényt.119 Ezzel egy időben, az igénylési lehetőség végén, a pénzügyigazga- tóság más alkalmazottai is, például Vaszi István120 pénzügyi tisztviselő és Pápai Béla121 pénzügyi főtanácsos is nyújtottak be igényléseket, arra hivatkozva, hogy a háború alatt elveszett ingóságaikat szeretnék pótolni négy évvel a háborút követően, 1949 áprilisában, májusában. Hazafy Józsefné kérelmét támogatta és aláírta Papolczy Tibor és Hoch Artúrné is.122 Ebben a hónapban miniszteri kiküldött is járt a kecskeméti kirendeltségen, és „szóbeli rendelkezése értelmében a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltség 15 darabból álló [6 személyes] japán motívumú kávéskészletet felszállítja'' számára Budapestre, írták az igénylőlapra, amit Hoch Artúrné írt alá.123 Nem minden pénzügyigazgatósági dolgozónak ment egyszerűen az elhagyott javak kiigénylése. Nagy Iván forgalmi adóhivatali főtiszt 1946. január 25-én adott be bútorigénylési kérelmet, aki a Nagykőrösi út 27. szám alatt lakott. Kérelmében megjegyezte, hogy ebben a házban vele azonos szinten lakott Fodor Baba, aki zsidó, és a kétszobás lakásában maradt bútorokat kéri, hogy utalják ki számára. Ezeket még ebben a hónapban ki is utalták neki. Ezek után 1946 novemberében írt Budapestre egy hosszú levelet, amelyben az Újkécske községben tárolt bútokból kér hálószoba- és konyhaberendezéseket. Kérelmét azzal indokolja, hogy felesége és két tanítóképzős lánya a város kiürítésekor elmenekült, „otthagyva a három szoba, konyhás teljesen berendezett lakásunkat. Alig egy hónappal későbben érkezett haza deportálásból Székely György és Mandel Ödön kecskeméti lakosok lakásomat elfoglalták, majd Székely György lakásomat az összes ingóságokkal, közötte drága bécsi zongorámat is kiigényelte a kecskeméti lakáshivataltól. Az összes ingóságokat Székely György 1945. év elején a szomszédok tanúsága szerint lakásomról elszállíttatta, s kivéve egyes bútordarabokat, amiket hajlandó visszaadni - a többinek visszaadásáról tudni nem akar azzal, hogy elvitték az oroszok. Magam orosz fogságból 1945. évi augusztus hónapban jöttem haza, és bár több ízben felszólítottam ingóságaim visszaadására - nem járt eredménnyel. Mivel Kecskeméten az elhagyott javak kormány- biztosságánál legalább hússzor eljártam bútor kiutalása céljából, de még egy széket sem kaptam s a kiskunfélegyházi kormánybiztosságtól nyert értesülésem szerint Újkécskén van ki nem igényelt bútor, tisztelettel kérem engedélyezni a bútorok igénybevételét." Megállapíthatjuk, hogy ebben az esetben a deportálásból visszatért zsidó személyek igényeltek és kaptak a tisztviselőtől bútorokat, akinek családja a város kiürítésének időszakában elhagyta a várost, míg ő szovjet hadifogságba került. Nagy Ivánné ezt követően 1947. december 20-án adott be kérelmet, melyben kért egy ebédlőszekrényt, egy konyhaszekrényt és egy asztalt. Ezeket egy másnap kelt határozat alapján meg is kapta. 1949-ben a megvételre felajánlott bútorokat megvásárolták.124 119 BKMÖL, XXIV. 103. a. A Magyar Pénzügyigazgatóság Kecskeméti Kirendeltségének iratai, Általános iratok 70228/1949. 120 Uo. 70 254/1949. 121 Uo. 70 411/1949. 122 Uo. 70 241/1949. 123 Uo. 70 252/1949. 124 Uo. BKMÖL, XXIV. 103. a. A Magyar Pénzügyigazgatóság Kecskeméti Kirendeltségének iratai, Általános iratok 70 300/2437. 1949. 66
