Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
a nagykőrösihez csatolták, majd 1947 januárjában a kiskunfélegyházi és a ceglédi szervet is.115 1946 novemberétől vezette a közös kirendeltséget Papolczy Tibor. 1947 januárjában dr. Földes Imre helyettes kormánybiztos Papolczy Tibort, a nagykőrösi kirendeltség vezetőjét szerette volna áthelyezni Bajára, ő azonban nem akart ismét költözni, mert elmondása szerint csak 1946. november 29. óta van Nagykőrösön, ahol végre lakáshoz jutott. Papolczy 1947 márciusában levelet írt Budapestre Földes Imre helyettes kormánybiztosnak, amelyben kifejtette, hogy Kecskeméten több raktárban tárolják az elhagyott ingóságokat, amelyek nincsenek lezárva, de nyitott udvarokban is sok mindent helyeztek el, mert nincs elegendő tárolóhelyiségük. Az elhagyott ingóságok száma naponta csökken, mert sokan hurcolnak el különféle javakat. Papolczy kiemelte, hogy elődje nem leltározta a tárolt ingóságokat, így nem tud azokért felelősséget vállalni. Azt javasolta, hogy mihamarabb értékesítsék az ingóságokat. Papolczy valószínűleg Kecskeméten is hasonlóan kezelte az EJK-ra bízott vagyont, mint ahogy az országosan történt. Több forrás alapján megállapíthatjuk, hogy az EJK-nál, majd az utódszervezeténél dolgozók is sajátosan kezelték a rájuk bízott vagyont. Ezt mutatjuk be a továbbiakban néhány eset kapcsán. Papolczy levelet kapott a helyettes kormánybiztostól, aki értesíti, hogy bizalmas bejelentés érkezett hozzá a Magyarországi Izraeliták Országos Irodáján keresztül, mely szerint zsidó eredetű ingóságokat ajándékozott, illetve adott el, holott a bejelentő szerint ezek a zsidó helyreállítási alapot illették volna meg. Papolczy tiltakozott az ellene felhozott rágalmak ellen.116 Egy másik ügy kapcsán is gyanítani lehet, hogy Papolczy sajátosan kezelte a rá bízott elhagyott vagyon kezelését. Vidók Imréné, született Schwarcz Gizella (Hosszú u. 9. szám alatti lakos), aki a német megszállás óta folyamatosan Kecskeméten lakott, erről a polgár- mestertől igazolást is kapott, szerette volna eladni a három lánytestvérével közös tulajdonban lévő nagykőrösi házukat. A testvérek holttá nyilvánítását követően az ingatlan tulajdoni lapjára 1947 augusztusában bejegyezték, hogy az egyetlen tulajdonos Vidók Imréné, mert a három testvére részét öröklés jogcímén ő kapta meg. Az ingatlan tulajdonosa 1948. június 10-én kezdeményezte az EJK-nál, hogy az ingatlant vegyék ki a kormánybiztosság kezeléséből és adják át neki, mert szeretné azt eladni.117 Mivel ez nem történt meg, Vidók Imréné Gereben János ügyvédhez fordult, aki 1948. július 29-én írt Papolczynak levelet. Gereben kifejtette, hogy nem érti, hogy történhet az meg, hogy a jogos tulajdonosnak nem adják vissza a házát, és a házat a kormánybiztosság kezeli és szedi érte a lakbért, majd megjegyzi: „Ügyfelem szerint birtokba helyezése azért késik, mert a Kormánybiztos úr a ház eladási vételárának 2%-át igényli." Az ügyvéd megjegyzi, ha Papolczy továbbra is fenntartja a törvénytelen állapotot, akkor további intézkedéseket fog tenni.118 Nemcsak Papolczy kezelte sajátosan a rá bízott vagyont, hanem utódja, Hoch Artúmé is, aki pénzügyi főtanácsosként 1949-ben a kecskeméti pénzügyigazgatóság kirendeltségének a vezetője volt, és ebben a minőségében az elhagyott javak ügye ekkor már az 115 A kiskunfélegyházi kirendeltség vezetőjét ugyanis Kalocsára internálták. BKMÖL, XXIV. 101. 14/ 1947.1947 májusában a kalocsai kirendeltséget is a nagykőrösi központhoz csatolták. Uo. 294/1947. 116 BKMÖL, XXIV. 101. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltségének iratai 1947. 277/1947. 117 BKMÖL, XXIV. 101. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltségének iratai 1948. 332/1948. 118 BKMÖL, XXIV. 101. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltségének iratai 1948. 371/1948. 65
