Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának hatáskörébe tartozott „az elhagyott vagyontárgyak felkutatása és kezelése, használatba adása, a gazdátlanul maradt vállalatok működésének megszervezése, a háborúban vagyonukat vesztett személyek segítése, az elhagyott vagyontárgyak tulajdonosaként jelentkező személyek igényeinek elbírálása, a károsultak részbeni kárpótlása".110 A 38 161/1945. EJK rendelet alapján a kormánybiztosságnak vissza kell fizetnie a zsidókra hátrányos korábbi rendeletek alapján befolyt összegeket. A 300/1946. M. E. rendelet szerint a korábban a zsidóktól elvett ingóságokat is köteles mindenki bejelenteni a kormánybiztosságnak. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága 1948 végén szűnt meg, hatáskörét a Pénzügyminisztérium Elhagyott Javakat Felszámoló Ügyosztálya vette át. A kormánybiztosság jelentős vagyon felett rendelkezett. Ennek kezeléséről és elosztásáról a kormánybiztosság elnöki tanácsa döntött a Gazdasági Főtanáccsal együtt. 1949-ben a Pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy az addig megmaradt értékeket az Országos Zsidó Helyreállítási Alapnak utalják át. Erre azonban nem került sor, mert még ebben az évben a vagyont államosították. Valójában a nemzeti vagyon újraelosztása lett a szerv legfontosabb feladata. Igyekezett a korábban szegény, hátrányos helyzetű rétegeknek és a kiváltságosoknak juttatni az általa kezelt vagyon jelentős részét. A kormánybiztosság elnöki tanácsa nem szakmai, hanem politikai testületként működött, a tevékenységét is sokan bírálták.111 Ungváry is kiemeli, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztosságában a kommunisták mindvégig vezető szerepet töltöttek be. Az anyagi haszonlesők is ettől a szervtől várták, hogy a párt iránti elkötelezettségükért cserébe anyagi haszonban részesülnek.112 Egy időben a zsidó származású, jelentős befolyásáról és botrányairól hírhedt Balogh István katolikus pap állt az Elhagyott Javak Kormánybiztossága élén, akiről elterjedt, hogy „deportált zsidók festményeivel, szőnyegeivel és bútoraival kenyerezte le a politikusokat"113 3.6. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltsége Hamarosan felállították az EJK vidéki kirendeltségeit is. Az EJK kecskeméti kirendeltségéhez is folyamatosan érkeztek a kérelmek, amelyekben a város lakói különféle ingóságokat igényeltek a raktárakban tárolt elhagyott javakból. 1946 novembere előtt az EJK kecskeméti kirendeltségét Cs. Kovács István vezette. Ellene később, 1948-ban, fegyelmi eljárást indítottak, mert utódja megállapította, hogy a lakásbérleti díjakból befolyt pénzt elsikkasztotta, nem fizette be a kormánybiztosság számlájára.114 A kecskeméti kirendeltséget 110 Centropa, A magyar zsidóság 20. századi története képekben és személyes történetekben elbeszélve, Elhagyott Javak Kormánybiztossága (1945-1949) http://www.centropa.hu/ujfogalomtar.ivy7colicha581fl0c-bd8e- 4545-8c4fced991f5a37e&objectID=f4c33b4e-f065-42c6-8al9-110cab763315 (Utolsó letöltés: 2008. január 12.) 111 Uo. 112 Ungváry Krisztián (2002/b): Magyarország szovjetizálásának kérdései. A tervek: szovjet koncepciók és Magyarország. In: Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemből, Osiris Kiadó, 2002, 281. o. 113 pejig János: Balogh páter, Rákosi titokzatos segítője. HVG, 2006. március 13. http://hvg.hu/velemeny/ 2006031 lbalogh.aspx (Utolsó letöltés: 2008. január 12.) 114 BKMOL, XXIV. 101. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának Kecskeméti Kirendeltségének iratai 1947. 383/1948. 64
