Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
3.2. Kecskemét a front átvonulását követően A szinte teljesen üres városba október 31-én késő délután vonultak be a szovjet csapatok.92 A város közigazgatását igyekeztek mihamarabb helyreállítani. A hivatalnoki réteg hiánya miatt a közigazgatást igyekeztek decentralizálni, ennek érdekében a város belterületének mind a tíz kerülete élére kerületvezetőket és helyetteseket neveztek ki, a felállított kerületi irodákba két fő irodai alkalmazottat és négy-öt fős kerületi polgári rendőrséget szerveztek meg. A szovjet megszállás után két héttel, november 14-én, parancsba adta a polgármester, hogy a kerületekben minden utcába utcaparancsnokot, minden tíz házra gondnokot kell kinevezni, aki köteles lezárni a lakatlan házakat és megőrizni a bennük lévő vagyontárgyakat. Ez a decentralizáció javította és hatékonyabbá tette a kommunikációt a lakossággal. Ezen a csatornán keresztül osztották el a 250 gramm fejadag kenyeret is 1944 végén.93 Az ingóságok megőrzése is a kerületvezetők feladata volt, a polgármester előírta nekik, hogy minden tíz házra vonatkozóan gondnokot jelöljenek ki, „akinek kötelessége lehetőség szerint gondoskodni a lakatlan házakban lévő vagyontárgyak megőrzéséről, elsősorban a ház lezárása útján".9* Az egyes kerületeknek napi 50 munkást kellett kiállítaniuk a szovjet katonaság részére. A kerületvezetők mindennap jelentést írtak a városházára a területükön történt eseményekről. Ezek jórészt fennmaradtak, így igen értékes forrást jelentenek a front átvonulása utáni időszakra vonatkozóan. A kerületek vezetőjének jelentései alapján megállapíthatjuk, hogy a szovjet katonák megszállóként viselkedtek a helyi lakossággal szemben. Az erőszakoskodások, fosztogatások mindennaposak voltak hónapokon keresztül. Ez azt is jelentette, hogy az üresen maradt zsidó lakásokból a javakat szabadon hurcolták el. Az első kerületben 1944. december 5-én csak 96895 fő lakott, az elmenekültek számát pedig 2300 főre becsülték. Az ekkor felsorolt 75 elhagyott házban szovjet katonákat szállásoltak el. A szovjet városparancsnokság igyekezett mihamarabb a Vörös Hadsereg szolgálatába állítani a városi üzemeket, elsősorban a pékségeket, a konzervgyárat, a varrodákat, a mosodákat, és a cipészeteket. Az első kerületi ellenőr jelentést írt a polgármesternek 1944. december 13-án: „a kerületek ellenőrzése során a lakosság és a körzetvezetők részéről egybehangzó és indokolt panasz, hogy a belső területeken, ahonnét az orosz katonaság éjjeli munkára is igénybe veszi a férfi lakosság nagy részét, nem indítanak járőrt, csak a főútvonalakon. Az oroszok rendszeresen garázdálkodnak, főként a sugárutaktól távolabbi területeken, ezt annak tudatában teszik, hogy járőr arra nem szokott menni. Az ilyen negyedekben a közhangulat napról napra rosszabb." Kérte a polgármestert, hogy intézkedjen: a járőr ne csak a sugárutakon teljesítsen szolgálatot, hanem a sugárutak környékén is.96 1944. november 22-én jelentette Faragó László, az első körzet vezetője, hogy „a nemi erőszakoskodások kerületemben még mindig tartanak. [(...)] A városba újonnan érkező megszálló csapatok a lakások ablakait bezúzzák." Pár nappal később, november 26-án jelentette, hogy „a kerületemben a nemi erőszakoskodások és a bútorok elszállítása még mindig tart". Másnap azt, hogy „a házak fosztogatása, valamint a lakosság háborgatása, különösen a mai éjszakán, nagy méreteket öltött”. December elsején a körzetvezető azt jelentette, hogy „a kerületben a lakos92 Bálintné-Szabó: 80. o. 93 Iványosi-Szabó: 46. o. 94 BKMOL, IV. 1910/u Kecskemét város körzetvezetőinek iratai 1944-1947. A polgármester 1. számú utasítása a kerületek vezetői számára, 1944. november 14. 95 1945. január 20-án már 1291 fő volt az első kerületben. 96 BKMÖL, IV. 1910/u Kecskemét város körzetvezetőinek iratai 1944-1947.1. doboz. 59
