Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
Tehát a városban a kiürítés alatt is, azt követően is súlyos probléma volt a közbiztonság hiánya, és a fosztogatások igen jelentős mértéket öltöttek. Ebben a zűrzavaros időszakban a zsidók lakásait és a javaikat tároló raktárakat is nagyarányban fosztogatták. A 3. táblázat adataiból látható, hogy 1944 decemberében a városban 610 üres lakás volt, és további 283 lakásba szállásoltak be orosz katonákat. Az üres lakások egyrészt az üresen maradt zsidó lakások, másrészt az elmenekülök lakásai voltak. 1930-ban Kecskemét belterületén 4887 lakóház, lakás volt.86 87 88 1944 decemberében a lakások egyötöde (19,2%-a) üres volt, vagy szovjet katonák lakták, vagy a háborús károk során vált romossá. 3. táblázat: A kecskeméti házak, lakások állapota 1944 decemberében88 Lakások száma (abszolút számban és százalékban) Átmenetileg szovjet katonákat szállásoltak be 283 5,8 Romos ház, lakás 46 0,9 Üres lakás 610 12,5 Rendeltetésszerűen használt lakás, ház 3948 80,8 Összesen 4887* 100 *1930-as adat A város gazdasági helyzetére vonatkozóan Várady már említett jelentésében leírta, hogy „az előző bűnös vezetőség ellopta az összes készpénzeket, de jellemzésül gondolkodásukra elvitték a tűzoltóautó felszerelést, mentőkocsikat s minden értéket! Pénz nélkül dolgozunk mintegy 40 napja. "89 Várady már november elején röpcédulán felhívást intézett Kecskemét lakosságához. Megfogalmazta a legfontosabb teendőket, melyek között az első helyre került a szovjet csapatok győzelmének a segítése. Második feladatként „Kecskemét városának a burzsoázia nélkül való felépítése, és a dolgozókból egy új világ teremtése" szerepelt. Ez - brosúra szinten bár, de - egyértelműen a korábbi kapitalista elit felszámolásának célkitűzését jelentette.90 Váradyt népszerűtlen és kivitelezhetetlen intézkedései miatt már december 17-én lemondatták, majd Tóth László91 lett a város polgármestere 1948. május elsejéig. 86 1944 november végén 2521 fő dolgozott közmunkán. A konzervgyárban 100 fő, a Hangya és a Platter gyárban 200 fő, a gépgyárban 81 fő, a gyufagyárban 72 fő, a vasútnál 31 fő, a kórházakban 196 fő, a pékségekben 17 fő, a mosodákban 41 fő dolgozott a szovjeteknek. December 15-én már 4838 fő állt a munkaügyi hivatal rendelkezésére. Iványosi-Szabó: 19-20. o. 87 Thirring Lajos: Kecskemét mint tanyaváros, In.: Kecskemét város statisztikai megvilágításban, Magyar Statisztikai Szemle, 5. szám, 76. o. Kecskemét külterületén jóval több, 9356 lakóház volt. 88 A lakáshivatal 1944. december 6-i jelentése szerint a lakosság jelentős hányada nem tért vissza, mert a lakások jelentős része üres volt. Iványosi-Szabó: 48. o. 89 Uo. 47. o. 90 BKMÖLIV. 1910/u Kecskemét város körzetvezetőinek iratai 1944-1947. 91 Tóth László 1895-ben született Kecskeméten, édesapja kőműves volt, a nyolc gyermek közül egyedül ő tanult tovább. A református gimnáziumban érettségizett, mi majd a helyi jogakadémiát végezte el. A frontszolgálatot követően a Nemzeti Tanács helyi titkára, majd a Tanácsköztársaság idején a direktórium tagja volt. Bebörtönözték, majd 1922-től az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda tisztviselője, majd igazgatója lett 1935-től. Az irodalmi élet kiemelkedő alakjaival állt kapcsolatban, nála nyomtattak több neves folyóiratot is (Tanú, Válasz). 1944-ben ellenezte a város kiürítését és megtagadta a kiürítési parancs kinyomtatását is. Pétemé: 244—245. o. 58
