Forrás, 2008 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 9. szám - Rigó Róbert: A zsidó vagyon sorsa Kecskeméten (1944-1949)
március 7-re eltűnt a bel- és külterület közötti egyenetlenség, ekkorra mind a külterületekre, mind a belterületre a város lakóinak több mint 70%-a költözött vissza. Érdemes azt is megjegyeznünk: a belterületi lakosság száma az 1949-es népszámlálás idején sem érte el az 1941-es mértéket, míg a külterületen közel 7%-kal meghaladta azt, így a város összes lakóinak a száma némi emelkedést mutatott. 2. táblázat: A város lakosságszámának alakulása 1941-1949 között83 Év, hónap Belterület Külterület Összesen 1941 népszámlálás 35 740 51 529 87 269 1944. december 13.* 19 303 9 770 29 073 1945. január 18.* 21 579 33 554 55 133 1945 január vége* 22 742 34 335 57 077 1945. február 16.* 24 047 36 097 60 144 1945. március 7.* 25 411 37131 62 542 1949. népszámlálás 33 330 55 039 88 369 * A bejelentkezett lakosok száma alapján A kiürítés időszakában, amikor a városban csak kevesen maradtak, igen jelentős mértéket öltött a fosztogatás mind az itt maradt lakosság, mind a bevonuló szovjet katonák részéről. Várady a jelentésében megjegyezte: „Ebben az anarchikus helyzetben, amikor a polgári lakosság fosztogató bandákat hajlamos megszervezni, nehezen teljesítik (a rendőrök - beszúrás R. R.) a feladatukat."83 84 Várady a jelentésében azt is kifejtette, hogy szerinte mi a városban uralkodó állapotok oka. „Túl sok a gazdátlan bor, meglazult a közbiztonság, élelmiszerhiány, fizetség nélküli munka, nyitott üzletek, nyitott lakások, anarchiára hajló hangulat, fegyver nélküli polgárőrség, a lakosság alaptalan félelme." A problémát szerinte úgy lehetne kezelni, hogy a polgárőrségnek fegyvert kellene adni, mint Szegeden; kerületenként orosz katonai őrség kellene; a munkabéreket ki kellene fizetni; a munkások egyenlőtlen díjazását meg kell szüntetni (van, ahol naponta háromszor kapnak meleg ételt és lisztet, húst adnak a dolgozóknak, a másik üzemben legfeljebb naponta egyszer adnak meleg levest, fizetés nélkül). „A dolgozó réteg megérti, hogy a Vörös Hadsereg diadaláért minden áldozatot meg kell hoznia, de a fasiszta kormányok annyira kifosztották őket, hogy nincs tartalékjuk, és a 40 napos koplalás - munkateljesítményük mellett - meghaladja testi és lelki ellenálló képességüket. Ez egyúttal idegháború, közbiztonságot kérünk, amely nyugalmat teremt, nyugodtan átaludt éjszakák után kevesebb kalóriával is elvégezhető a napi munka, mint álmatlan, megzavart éjszakák után. (...) A legszükségesebb élelmiszerek kiutalását kérjük, mert városi sóraktárunkat a katonaság kiürítette, a sóhiányt semmivel sem tudjuk pótolni. Gyermekek, betegek, aggok hús, cukor és tejhiány folytán megbetegednek, gyógyszerünk nincs, a tavaszi mezőgazdasági munkához hiányzik igavonó jószágunk. A tűzesetek száma nap nap után szaporodik, a víztartálykocsikat - lóhiány folytán - a tűzoltóság maga húzza. Az is közbiztonság kérdése, hogy lovainkat ne vegyék el. "85 A város lakói hónapokon át dolgoztak robotban a szovjet hadseregnek. Budapest ostromához Kecskemét jelentette az egyik legjelentősebb háttéripart. A városban a szovjetek szinte minden üzemet újraindítottak, azokban ingyen, jobb esetben az élelmiszerért dolgoztatták az embereket.86 83 Iványosi-Szabó: 100. oldal, Rigó: 77. oldal. 84 Iványosi-Szabó: 46. o. 85 Uo. 47. o. 57
