Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 9. szám - Albert Zsuzsa: Legenda Kiss Tamásról
nek fel róla, hiszen annyi meleg sincs a szobában, hogy a pár falásnyi ételt vacogás nélkül bekapják. Amikor Ferkó gyerek nem tüzelővel érkezik haza a fázó családhoz az erdőből, hanem egy fagyott, de még dobogó szívű madárral, az ágyban fekvő, törött lábú apja, aki keményen a maga családfenntartó feladatára igazította gyermekét, nem szidalommal és ütleggel fogadta a tűzifát hátrahagyó fiát, szinte példázatául azon tételének, hogy minden baj ugyan a szegénységgel kezdődik, de a jóság és a szolidaritás is a szegénységben gyökerezik. A novellák időbeli folyamatosságot sugalló, az idősebb fiútestvért, az apát, az anyát, a nagyapát és a halott kishúgot történetbe vonó sora a gyermekkor félelmeit, traumáit, a nincstelenség egyetemes rettenetét, a túlélési ösztönt és a tehetetlenségbe való beleroppanást idézi meg újra és újra, ezektől az emlékektől képtelen szabadulni az elbeszélő, amíg, akár valami titkot, meg nem osztja olvasójával. Miként a pszichológiában az ilyen felszabadító közlést „kibeszélésnek" nevezhetjük, az irodalomszociológiában „kiírásnak" hívhatnánk. Sántánál ez a kényszer nem önmagáért való, hanem az irodalmi alkotás módszertanának része, természetesen a gyermek- és ifjúkorból megőrzött alapvető élményekre és elbeszélőmodorra épülő, családközpontú, történetfelidéző elbeszélésekre vonatkozóan, amelyek átgondolt szerkezeti és stilisztikai tényezői feszesre fogják a lírai átéltséget, egyben oldják az elbeszélés drámai feszültségét. így a mágikus realizmusnak nevezett megjelenítési mód ironikus metafizikája, miként az erdélyi és erdélyi származású írók némelyikénél, Sántánál is közvetlenül telíti a mondatokat: „Ma sem értem, hogyan kerültünk ebbe az üzletelésbe. Biztos az ördög csinálta. Mert ezen az estén nem nyughatott, míg meg nem kísértett bennünket. Azóta tudom, hogy csak egyszer kell rácsapni, többet nem tolakszik." (Mécsek) Ezeknek a történeteknek az olvastán elemi erővel tör fel a kérdés: meddig fokozható a nyomor? Ugyanakkor világossá lesz, hogy a nincstelenség megszentségteleníti a Sánta által legtisztábbnak tartott közösséget, a családot is (Sokán voltunk). A Szalma-boldogság hőse már nem gyerek, hanem felnőtt, családos férfi, aki az éhes szájak egyik újabbjával, a tömetlen szalmazsák szájának éhségével szembesül. Az elbeszélő gyermekkorában nagyapja az önkéntes halált választotta unokái túlélésének érdekében, ő maga énekléssel, gyertyaárusítással, egyéb munkával igyekezett pénzt teremteni anyja kezébe, önállósulva pedig még a szalmazsákot se képes megtölteni, hiszen a szükséges szalmára ráment volna egynapi keresete, pedig annak nagyon megvolt a helye. A kín végül nem fordul tehetetlenségbe, hanem kacagásban oldódik, mintha a komor tragédia során egy pillanatra felragyogna az idill. Ennek a novellának az egyes szám első személyben elmondott családi történetek sorában, amelyek elbeszélője Ferkó vagy Ferike, időbeli előzménye az Emberavatás, amely a munka, a felelősség, a családról való gondoskodás szent feladatának újabb kifejtése. A kamasz, munkát vállaló hős első keresetéből a régtől áhított falatokat vásárolja meg, vajat és tepertőt, a rosszul visszaadó kereskedőnek leszámolja a nem neki járó pénzt, még egyszer megerősítendő a szegény ember erkölcsösségét, majd amikor hazatér, meg se kóstolhatja a sóvárgott csemegét, fiatalabb testvérei lakomáz- nak belőle, ő mégis boldogan mosolyog, mintha a saját nyelvén futna szét a vaj, és foga alatt roppanna a tepertő. Ez a népi humanizmusban gyökerező feloldás nem csak a novellairodalomban fordul elő - a Mécsek című elbeszélésben már szinte szájbarágó tételességgel -, hanem visszautal arra a gyerekként magába szívott mesekincsre, amit Sánta nem csak történetihlető alapként, hanem elbeszélői módszerként is kiaknázott. A Szegény leány, szegény legény című elbeszélése például mesében elmondott, meseformulával indított ballada, a lázadás értelmetlenségét jelző tanulsággal, ami a kíméletlen világgal való személyes szembeszegülés hiábavalótlanságát nyomatékosítja. A választás lehetősége itt is adott, csak hát ismét a két elfogadhatatlan lehetőség közül kell választani. A leány választása igazolást is nyer, a fiúval már viselősként nem hajlandó belemenni egy tehetősebb férfivel, bár ideiglenesnek 47
