Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 7-8. szám - Kenéz Ferenc: Vers és környéke (Kibeszélő-s(z)ó)
kedden a holtrészeg vasmunkás mellett kuporogva a földön Párizsban szerdán a bank üvegablakai között idegeskedve hogy vajon lesz-e fizetés Londonban csütörtökön bosszankodva hogy a tejesüveg megint otthon maradt Moszkvában pénteken harmadszor írva fel egy mindenképp megnézendő kiállítást Tokióban szombaton töprengve vajon létezik hogy egy vállalat okiratot hamisítson New Yorkban vasárnap a televízió ünnepi műsorát figyelve várakozással Rómában én világot látok te világot látsz ő világot lát mi világot látunk ti világot láttok ők világot látnak autóbuszjegytömb a zsebemben hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap. Utazás? Utazások? Hát persze, vitt a vonat a szamosújvári gyufagyár felé, vitt az autóbusz a szilágysomlyói készruhagyár felé, vitt a vonat a dévai bútorgyár felé. Utazás? Utazások?... (Itt és most jut eszembe elemistakorom egyik története. A szabatos fogalmazás módozatait gyakoroltuk magyarórán Kiss Lajos tanító bácsival, s azt a feladatot kaptuk: írjunk gondolatgazdag, szép mondatokat, ne csak olyasmit, hogy Az eső esik, A tehén legel. Nagyon szerettem volna, ha engem dicsér meg a tanító bácsi, és nagyon szerettem volna valami igazi mondatot kitalálni. Aztán némi fejtörés és ceruzarágás után meg 132
