Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 7-8. szám - Bíró-Balogh Tamás: Egyszerű, rövid, populáris („Csonka Magyarország nem ország”: a revíziós propagandagépezet működése)

Bíró-Balogh Tamás

Egyszerű, rövid, populáris

„Csonka Magyarország nem ország": a revíziós propagandagépezet működése

„Amint egy új dogma beleplántálódott a tömegek leikébe, ez inspirálja intézményeiket, művészetüket és maguktartását. A telkekre gyakorolt hatalma ilyenkor korlátlan. A tett emberei csak megvalósításáról álmodoznak, a törvényhozók alkalmazásán fáradoznak, a bölcsészek, művészek, írók azzal foglalatoskodnak, hogy különböző formákba áttegyék.''

(Gustave Le Bon)

1920. június 29-én délelőtt tíz órai kezdettel a Védő Ligák Szövetsége a budapesti ügetőverseny pályáján erődemonstráló ünnepséget rendezett, melyen megjelent Horthy Miklós is. A kormányzó előtt „az ifjúság szebbnél szebb szabadgyakorlatokat mutatott be, amelyeknek utolsó ütemeinél az esküre tett kézzel, térdelő helyzetben levő hatezer diák ajkáról harsogva hangzott el a fogadalom: Nem, nem, soha!" Horthy elégedett mosollyal nézte őket, majd lelkesítő beszédbe kezdett.1

Ekkor már mindenki tudta, ismerte a tiltakozó buzdítást (buzdító tiltakozást), jól betanítható volt a hatezer gyereknek. A „Nem, nem, soha!" a Területvédő Liga jelszava volt, s mint azt a kormányszócső Budapesti Hírlap egy hónappal korábban megjelent Csonka ország című vezércikkéből megtudjuk, „ennek a három szónak kimondottan erkölcsi ereje van. Azt kiáltja világgá, hogy bármit teszünk, vagy nem teszünk, a viszonyok elháríthatatlan nyomása alatt, a nemzet azt [...] megföllebbezi a felső fórumokra: az emberek felületes és önkényes akaratával szemben az örök Igazság trónjára, a Múlt kérlelhetetlen tanulságaira, a Jövő parancsoló szükségeire. Ezeknek lelke lakozik a magyar nemzetben s ez a három lélek sugallja ezt a három szót: Nem, nem, soha!”2 A másnapi vezércikkben már egyenesen ennek a jelszónak kiáltozására szólítják fel az olvasókat,3 majd a következő számból azt is megtudhatjuk, hogy a Területvédő Liga nagygyűlésén a liga propagandafilmjei mellett Tilger Árpád Nem, nem, soha! című „hazafias indulóját" is bemutatták az összegyűltek- nek.4 Egy hónap múlva pedig, mint láttuk, már nemzeti sportünnepen is harsoghatták. A kurzus propagandagépezete olajozottan működött.

A Szegeden élő Balogh Tamás író, irodalomtörténész, kritikus, akinek írásai folyóiratunkban rendszeresen megjelennek, s három könyvet tett közzé ezen a néven, mostantól Bíró-Balogh Tamásként jegyzi írásait. (A Szerk.)

1 Az ifjúság nemzeti sportünnepe. Budapesti Hírlap, 1920. júl. 1. 2-3.

2 Csonka ország. BH, 1920. máj. 18.1

3 Egyén és nemzet. BH, 1920. máj. 19. 1.

4 A Területvédő Liga választmányi nagygyűlése. BH, 1920. máj. 20. 2.

86