Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6. szám - Fehér Zoltán: „Ott kincs van, mer tűz ütött ki” (Az arany mint az Alsó világ Napja kincsmondáinkban)
taláta az ajtót, de a hátán bőr nem maradt, mire kibújt a hogyhíjákbul. A kultúrházon túl egy kicsit, ott vót egy kör őszt. Itt bement, és ott tudott kibújni. Ott ment be áfánál. Aszongya: Hogy eszembe jutott, hogy mit is mondott a Pali, hú, dehogy akarok úgy járni. Hogy az Alsó világ lakója az öregember, azt a fekete arca árulja el. Fontos az is, hogy az alsó világba egy fánál (nyilván utalás az égigérő fára) lehet lejutni, s egy szakrális helyen, egy keresztnél lehet kibújni. Az Alsó világnak kulccsal nyitható ajtaja van. Egy másik keceli mondában szintén megjelenik ez az öregember, ám ruházata régies. Egyszer egy hajnalba, nem az ujjambul szoptam, papa is emlékszik rá, meséte, hogy ő ezt megálmodta. Hogy annak idejibe az öregembereknek ilyen hosszú hajuk vót, meg olyan teljes szoknyájuk, bőgatya. És aszongya űt egy fehér kutyán, vagy szamár vót, nem tudom. Azt mondja, mindig azt mondta. Fölvehetitek a pénzt, de nem szabad egymáshó szőni, mikó ti ezt ássátok. A móricgáti Eszikné mondájában szintén megjelenik a segítő öregember: Szaladt a tűz. A fiam látta (...) Álmodta, hogy odagyütt egy nagyon öreg ember. Azt mondta: Fiam, itten pénz van elásva. Egyszer én még tenálad jelentkezek, és akkor fölvehetitek. Itt fekszik. Egy juhásszal meg egy kutyával van elásva. Egyszer majd én megmondom, hogy hogyan, de ne mondd el senkinek... A Felső világ és az Alsó világ Napja (ez utóbbi arany képében) két dologban hasonlít egymáshoz: mindkettő ragyog, és mindkettő mozgást végez. Mindkét jelenség itt is meg ott is jeles naphoz kapcsolódik. Nézzük előbb a ragyogást. Szeptember nyolcadika Kisasszony napja, régi magyar nevén Kisboldogaszony ünnepe, Szűz Mária születésnapja. A bátyaiak szerint: Kisboldogasszonykor nem úgy kel a Nap, mint máskor, hanem játszik jobbra-balra, le-föl. Örül, hogy megszületett a Szűz Mária. Szoktuk nézni, meg imádkozunk akkor. Rendkívüli dolog, hogy ekkor a népi vallásosság szerint szabadulhatnak meg bűneiktől. Kisasszonynapkor a Napnál gyóntak. Elmondják bűneiket, utána áldoznak a templomba. Akkor virít a Nap. A szankiak és a keceliek szintén számon tartják e nap különös hajnalát. Amikor megkérdeztem a keceliektől, hogy Kisasszony napkor a vodicai búcsúban miért nézik sok ezren a napkeltét, így válaszoltak: Azt mondták, hogy ha tisztán gyünfel a Nap, akkor mindenki arra nézett. Olyan sík vót ottan, mindenki arra nízett, mer azt mondták, hogy ha Kisasszony napján tisztán gyünfól a Napocska, akkó meg lehet látni benne a Szűzanyát. Mások csak mint a Hódacskában... olyan emberfélét látnak benne, de akadt olyan is, aki a Szűzanyán kívül még két angyalt is látott a napkorongban. A látvány más vidékeken még inkább megegyezik a János jelenéseiben leírtakkal, nem más ez, mint a Napbaöltözött asszony. Jankovics Marcell szerint a hiedelem a Napistent szülő istenanya képzetében gyökerezik (Nagy). Boldogasszonyról épp egy hajdani katolikus pap, Kálmány Lajos bizonyította be, hogy ősvallásunk legfőbb istenasszonya volt (akinek voltak kis boldogasszonyai is), a kereszténység felvételével került e név Szűz Máriához. Az alvilágra szálló leányistennő (kisasszony) inkább a hiedelmi „kisasszonyokban" maradt fönn. - írja Jankovics Marcell. (Bátyán a patkányűző őket kéri, hogy takarítsák el fiaikat, a patkányokat. Ez az elem talán magyarázatot ad arra is, hogy miért őrzi az elásott kincset több esetben patkány.) De folytassuk Jankoviccsal: A tündérmesék jó részében éppen e „kisasszonyok" alvilágba rablása indítja a cselekményt, és szerzett verességük, feketeségük alvilági tartózkodásuk következménye. Ugyancsak az előbb idézett szerző ad magyarázatot arra, hogy az egykori csillaghit konstellációja miért épülhetett be a keresztény hitbe. A Nap és a Hold kettőse, azt követően, hogy Mária Venus örökébe lépett, a Vénusz bolygóval hármassá bővült. Ami csillagászati értelemben Nap-Hold-Vénusz együttállást jelent. Más szóval, ha sem este, sem napfólkelte előtt nem látható a Vénusz, tudni lehet, hogy együtt áll a Nappal, a „Napba öltözött"(.. ,)A csillaghit szerint a Vénusz a Szűzben „romlásban van ", ami ez esetben úgy értendő, hogy sem nem leány, sem nem szabad asszony többé, méhébe fogadta fiát... Az Alsó világ Napja, az arany ragyogása nem más, mint a már sokszor idézett tisztulása, lángolása. Mint láttuk, ez sem állandó, csak az esztendő bizonyos napján történik meg. Ez az időpont eredetileg bizonyosan karácsony estéje lehetett - több adatunk határozottan ezt álítja -, mára 97
