Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6. szám - Fehér Zoltán: „Ott kincs van, mer tűz ütött ki” (Az arany mint az Alsó világ Napja kincsmondáinkban)
azonban sokszor csak azt mondják, hogy jeles napokon lángol az arany. Tudjuk, hogy karácsony a pogány téli napforduló helyét foglalta el a kereszténységben. A Nap születését rómaiak a Saturnálián ünnepelték, Mithras hívei, a pogány germánok és kelták ilyenkor máglyákat gyújtottak, hogy a földi tűzzel áldozzanak az éginek. A kétfajta Nap abban is megegyezik, hogy mozog, mégpedig horizontálisan és vertikálisan is. Az égi kelettől nyugatig vándorol, miközben fölkel és leáldozik. Az Alsó világ Napja, az arany, ha járópénz, láng képében fut a pusztákon. Karácsonykor fóllángol, ha pedig nem szakszerűen próbálják kiemelni, nagy zörömböléssel lesüllyed. Hogy mennyire közismert volt a föntiekben fölvázolt világkép, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy címerünkbe is bekerült. A magyar címer bal mezőjében ugyanis a hármas halom, a Világ Közepét, a Világhegyet, a rajta álló kettős kereszt a Világfát jelképezi. De hol van a Felső és az Alsó világ a maga aranyával, Napjával? Azok is megtalálhatók. Az égi Nap jelképe a teljes címert védőén ölelő Magyar Szent Korona, az Alsó világ Napja meg a kettős kereszt tövében található hajdan tűzként ábrázolt arany, amelyből mára a hercegi korona alakult ki. Irodalom FEHÉR Zoltán: Bátya néphite, Bp., 1975. Az ördögnek adott lányok (Bátyai népmesék és hiedelmek), Bp., 1984. Boszorkány a forgószélben (Szánk és Móricgát néphite, népi gyógyászata), Bp., 2003. Mondták a régi öregek (Kecel népének hiedelemvilága), Kézirat. Csávoly néphite, Kézirat. A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik (Cumania 15.), Kecskemét, 1998. PÓCS Éva: Zagyvarékas néphite, Bp., 1964. Néphit (magyar Néprajz III. Folklór), Bp., 1990. BIHARI Anna: Magyar Hiedelemmonda Katalógus, Bp., 1980. ELIADE, Mircea: Vallási képzetek és hiedelmek, Bp. SOLYMOSSY Sándor: Hitvilág (Magyarság néprajza IV), Bp., 1940. BERZE NAGY János: Égigérő fa, Pécs, 1958, Régi magyar népmesék, Pécs, 1958. JANKOVICS Marcell: Jelkép kalendárium. Bp., 1997, A népmesék és a csillagos ég (Csodakút), Bp., 1994. BÁNÓ István: Népmese (Magyar Néprajz III.), Bp., 1990. HOPPÁL Mihály et al.: Jelképtár, Bp., 1990. RÁTH-VÉGH István: A pénz komédiája, Bp. DOMOKOS Péter: Vatka meg Kalmez (Votják mondák és mesék), Bp., 1974. KÁLMÁNY Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya (A magyar ősvallás kutatói), Bp. RÓNA TAS András: Mese a tölgyfa tetején (Csuvas mesék), Bp., 1977. 98