Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 6. szám - Fehér Zoltán: „Ott kincs van, mer tűz ütött ki” (Az arany mint az Alsó világ Napja kincsmondáinkban)

azonban sokszor csak azt mondják, hogy jeles napokon lángol az arany. Tudjuk, hogy kará­csony a pogány téli napforduló helyét foglalta el a kereszténységben. A Nap születését rómaiak a Saturnálián ünnepelték, Mithras hívei, a pogány germánok és kelták ilyenkor máglyákat gyújtottak, hogy a földi tűzzel áldozzanak az éginek. A kétfajta Nap abban is megegyezik, hogy mozog, mégpedig horizontálisan és vertiká­lisan is. Az égi kelettől nyugatig vándorol, miközben fölkel és leáldozik. Az Alsó világ Napja, az arany, ha járópénz, láng képében fut a pusztákon. Karácsonykor fóllángol, ha pedig nem szakszerűen próbálják kiemelni, nagy zörömböléssel lesüllyed. Hogy mennyire közismert volt a föntiekben fölvázolt világkép, mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy címerünkbe is bekerült. A magyar címer bal mezőjében ugyanis a hármas halom, a Világ Közepét, a Világhegyet, a rajta álló kettős kereszt a Világfát jelképezi. De hol van a Felső és az Alsó világ a maga aranyával, Napjával? Azok is megtalálhatók. Az égi Nap jelképe a teljes címert védőén ölelő Magyar Szent Korona, az Alsó világ Napja meg a kettős kereszt tövében található hajdan tűzként ábrázolt arany, amelyből mára a hercegi korona alakult ki. Irodalom FEHÉR Zoltán: Bátya néphite, Bp., 1975. Az ördögnek adott lányok (Bátyai népmesék és hiedelmek), Bp., 1984. Boszorkány a forgószélben (Szánk és Móricgát néphite, népi gyógyászata), Bp., 2003. Mondták a régi öregek (Kecel népének hiedelemvilága), Kézirat. Csávoly néphite, Kézirat. A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik (Cumania 15.), Kecskemét, 1998. PÓCS Éva: Zagyvarékas néphite, Bp., 1964. Néphit (magyar Néprajz III. Folklór), Bp., 1990. BIHARI Anna: Magyar Hiedelemmonda Katalógus, Bp., 1980. ELIADE, Mircea: Vallási képzetek és hiedelmek, Bp. SOLYMOSSY Sándor: Hitvilág (Magyarság néprajza IV), Bp., 1940. BERZE NAGY János: Égigérő fa, Pécs, 1958, Régi magyar népmesék, Pécs, 1958. JANKOVICS Marcell: Jelkép kalendárium. Bp., 1997, A népmesék és a csillagos ég (Csodakút), Bp., 1994. BÁNÓ István: Népmese (Magyar Néprajz III.), Bp., 1990. HOPPÁL Mihály et al.: Jelképtár, Bp., 1990. RÁTH-VÉGH István: A pénz komédiája, Bp. DOMOKOS Péter: Vatka meg Kalmez (Votják mondák és mesék), Bp., 1974. KÁLMÁNY Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya (A magyar ősvallás kutatói), Bp. RÓNA TAS András: Mese a tölgyfa tetején (Csuvas mesék), Bp., 1977. 98

Next

/
Thumbnails
Contents