Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6. szám - Fehér Zoltán: „Ott kincs van, mer tűz ütött ki” (Az arany mint az Alsó világ Napja kincsmondáinkban)
nek, ezért az Úr megáldotta a boszorkányokat. A Holdat is meg a Napot is levehetik az égről, de visszatenni nem tudják. A boszorkányoknak tehát hatalmuk van a Nap és a Hold felett. Lehetséges, hogy eredetileg másfajta démon szerepelt a történetben, hiszen a palóc nyelvterületen a nap- és holdfogyatkozást egy markoláb nevű természetfölötti lény okozza, aki megeszi ilyenkor a két égitestet. így tudják ezt Szánkon is. Bátyán viszont a nap- és holdfogyatkozás okát így magyarázzák: Azt mondták, hogy a boszorkányok marják a Holdat. Addig mindig marják, míg el nem gyün a Hold segítsége a csillagok. A boszorkányok egyébként gyakran szerepelnek kincsmondáinkban. Ok ijesztgetik azokat az embereket, akik ki akarják ásni az elásott aranyat, vagyis a boszorkányok által a föld alá rejtett Napot. Nézzük meg azokat a mítoszokat, amelyekben a Nap, illetve az arany az Alvilágba kerül. A Nap-mítoszok világszerte ismertek. A görögök Apollón-mítoszának egy része az úgynevezett hiperbórusz-motívum azt tartalmazza, hogy Apollón földi pályafutásának végén az Alvilágba távozik. A görög mitológiában az Alvilág istene Hádész (Plútó), s a föld alatt az övé minden drágakő, nemesfém. Votják mese szerint a Nap reggel a jeges, délben a tüzes, este ismét a jeges katlanba (üstbe, Alsó világba) lép. Ez az adat számunkra azért érdekes, mert az elásott arany is gyakran üstben található, amelynek alsó része a Felső világ bórájának fordítottjaként is értelmezhető. Népmeséink közül sárkány őrzi a föld alatti kincset az Aranyhajú ikrek vagy az Óriás ellopott kincsei címűben. Az Égitestszabadító című mitikus hősmesénk cselekménye szerint a három sárkány elrabolja a Napot, a Holdat és a Csillagokat. Emiatt az országban teljes sötétség uralkodik. A király annak ígéri lánya kezét, aki visszahozza azokat. A küzdelem az Alsó világban vörös és kék láng alakjában folyik, s a hős győzelmével ér véget. Más mesékben az elrabolt királykisasszonyok megmentésére vállalkozó hősnek le kell szállnia az Alvilágba, ahol épp úgy süt a Nap, minden úgy van, mint a Földön. A bátyai A Nap, a Hold meg a Szél sógor című népmesében a király legkisebb fia a kútba ereszkedik, hogy kiszabadítsa szerelmét, az elrabolt királykisasszonyt. Ott ugyanolyan világot talál, mint a Földön. A továbbiakban találkozik lánytestvéreivel, akiket korábban apjuk rendelése szerint a Naphoz, a Holdhoz és a Szélhez adtak férjhez. Ezek a megszemélyesített természeti lények tehát az Alsó világban élnek, onnan indulnak időnként útjukra. Ugyanebben a mesében a hős (legkisebb királyfi) a sötétben vándorolva három ökörsütő óriástól kér útbaigazítást, azok egymáshoz küldik, s útravalót is adnak neki. A harmadik óriás kioldozta neki a zsebkendőjét, amibe vitte a csomagját, hát kisütött a Nap. Aszongya: Már a világosság országába jársz, nem a sötétbe. Vajon miféle útravalót adhatott a három tüzet őrző óriás hősünknek? A hiedelemvilág logikájával csak arra következtethetünk, hogy ugyanazt, amit az idézett csángó népmese szegényembere kapott, vagyis parazsat, azaz tüzet, amely aztán, mint kiderült, Napként kezdett világítani, s nyilván helyére kerültek a Hold meg a Csillagok is. (A Szél valószínűleg később került be a Csillagok vagy az Esthajnalcsillag helyett [Vénusz] a mesébe.) Bizonyos mondákban szerepet kap a Föld szellemének is nevezhető ősz öreg ember, aki álomban vagy a valóságban elárulja a kincs helyét, ajánlja a vele találkozó embernek, hogy ássa azt ki. Egy keceli monda: Ó ment a faluba. Hát ő is fiatalember vót még akkó. És aszongya, mikó begyün ide a Papfőd sarkába, erre a szélesebb útra - aszongya -, ballag szépen erre a falu felé - azt mondja -, a harmadik fűzfa tövinél ül egy bácsi. Köszön neki. El is fogadta. Hát odament, hogy megtudja, ki az, vagy hát miér ül ottan. - Gyere fiam, ülj ide mellém! - aszongya. Aszonta Pali, hogy hát leült mellé, és beszélgettek. Egyszer mikó így szembenéz vele - aszongya -, fekete az arca. Akkó - aszongya - úgy megborzadt. És egy kúcsot kínálgatott neki. Egy nagyfene kúcsot. - Nézd - aszongya -fiam, innen számolj nem tudom a negyedik vagy ötödik fa alatt van az ajtó. Gyugd bele, nyisd ki - aszongya -, boldog ember lesző. Azt mondja Pali neki: - Nem költ nekem, bácsi. No, Isten vele. Otthatta. Mer — aszongya - vótak olyanok, aki elfogadta, és meg is 96
