Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 6. szám - Fehér Zoltán: „Ott kincs van, mer tűz ütött ki” (Az arany mint az Alsó világ Napja kincsmondáinkban)

mi is egy rétegben lakunk. Egy keceli imádságban például hét mennyei udvarról hallhatunk. A zagyvarékasi ráolvasóban pedig a Földnek hét csínjáról értesülünk. Egy mesehőst a sánta róka ugyancsak a Föld hét csinnyára bújtatja el. A Felső világba az apokrif imádság mennyországi kapuján, az Alsó világba a népmesék Világ lyukán vagy a sok nép körében használatos Föld köldökén át lehet eljutni. A mesék és a hiedelemmondák arról tanúskodnak, hogy mindhárom réteg hasonló. Lássunk erre néhány bizonyítékot gyűjtéseimből. Egy bátyai táltosmondában a táltos tudományszerzése a Felső világban történik, ahová zsákba kötve ragadják el a táltosok a jelöltet. És íme a Felső világot így mutatja be a mesélő: Ott vöt valami szépség, kertek, füvek, fák. A szintén bátyai Marokity B. Péter által elmondott A Nap, a Hold meg a Szél sógor című tündérmeséjében a király legkisebb fia a kútba ereszkedik, és így jut el az Alsó világba. De milyen is volt az? Olyan, mint a másik két rétegé. Mönt azon a pázsiton, egysző elért egy kúthoz. Az Égigérő fa meséjében a fa tetején tágas mezőt, pusztaságot, madárlábon forgó kastélyt vagy palotát lel a hős. A görög mitológia alvilági Tartaroszában is mezők találhatók. Az Alsó és Felső világnak vannak égitestjei is, vagyis mindkét rétegnek van napja, holdja és csillagai. Vajon miért mondják Maconkán, hogy ott a Világ Közepe? Berze Nagy János szerint: Maconka a Világ Közepe, mert ott esett le az arany. Vagyis az én értelmezésem szerint ott került a Föld alá az égi Nap.

Ennek a világképnek kitüntetett helye a Világ Közepe, ahol az eget tartó égigérő fa, a világfa található. Eliade ennek szerepéről így ír: Az Éggel közvetlen kapcsolatot lehet létesíteni. Makrokozmikus síkon ezt a kapcsolatot egy tengely (oszlop, hegy, fa stb.) jeleníti meg, mikrokozmikus síkon pedig a hajlék központi oszlopával, vagy a sátor felső nyílásával jelzik, ami azt jelenti, hogy minden emberi lakhely a Világ Közepén helyezkedik el, vagy hogy minden oltár, sátor vagy ház lehetővé teszi a szintváltást és következésképpen az istenekkel való kapcsolatot, sőt (a sámánok esetében) az égbe szállást is. A Világ Közepének képzete máig élő eleme a magyar néphitnek. Bátyán egy csárdára ez volt kiírva: Hóha, Sárga, Itt a csárda, Itt a Világ Közepe! (Tehát az a hely, ahol legjobban érzi magát az ember.) Kecelen szólássá vált népdalsor magyarázza ezt a helyet: Szeretőm ölébe megyek, hogy a Világ Közepén legyek. Ugyancsak itt egy körjátékhoz is énekelték: Itt a Világ Közepe, ha nem hiszed gyere be. A bűvös kör által a profán világból kiszakított szakrális térről van itt is szó. Szánkon azt mondták, hogy Itt a házamná van leverve a karó. Vagy: Ott a Világ Közepe, ahol a juhász leszúrta a botját. A bot, a karó természetesen a világfa modellje, mint ezt sok hiedelemmonda tanúsítja. (Érdekes, hogy a rómaiak az augurok pálcájával, ami a görög Hermész-hirnök botjának megfelelője, jelölték ki a városaik fórumát, központját. Ez pedig a Világ Közepének mikrokozmikus jelképe. Egy Galga menti falu eredetmondája szerint az ősök azért épp ott telepedtek meg, mert a falu bírája ott ütötte le botját.)

A Világ Közepét sok nép a Világ Köldökének nevezi. Ez az a pont, ahol az Alsó világba lehet jutni. A hiedelmek tanúsága szerint minden üreg, gödör, kút ennek tekinthető. Nem véletlen tehát, hogy a szankiak ságodi kútjában sárkány lakozik, egy másik tótjukban pedig kincs rejtőzik, hogy az égitest-szabadító hős vagy Fehérlófia kútba ereszkedve jut el az Alsó világba.

A csillagos égen, vagyis a Felső világon szintén megtalálható a Világ Közepe, mégpedig a Tejút által kijelölve. Ez a lefelé álló ágas csillagkép a keceljek szerint a világ felezési pontja. Szeged környékén, de Bátyán és Kecelen is azt tartják, hogy a Napot esténként cigánygyerekek húzzák le az égről. Talán olyanféleképpen, ahogyan a pásztor leereszti a vödröt a kútba itatáskor, a tótágas gémje és sudárfája segítségével. Ezért gondolom azt, hogy a Bátyán is ismert népdalkezdősor, Kútágasra szállott a sas, azt az állapotot jelöli, amikor a Nap a legalacsonyabban van, a Tejút égi ágasa közé kerül, aminek persze szexuális jelentése is lehet. (Ezért került szerelmes dalba.) A sas pedig sok nép szimbólumrendszerében a Nap jelképe.

94