Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 6. szám - Miskolczi Miklós: Trianoni ikrek (Három pötty a déli országhatáron: Tompa, Kelebia, Csikéria)

Amit aztán nem tudtak fizetni. Szól a pap: „A lakosság nem bírja a terheket. Bekövetkezik az elszegényedés, egyszerre 800 ember van perbe fogva..." A község ugyanis perbe hívta saját lakóit, amennyiben azok nem tudták fizetni a bérleti díjakat. A hosszú pereskedésbe végül belebukott a községi vezető jegyző. Utóda azzal kezdte, hogy a bérleteket felülvizsgálva 1934-ben mintegy 17 százalékkal mérsékelte a díjakat. Az ÖTKV évek során jól prosperáló állami gazdasággá fejlődött. Termelt gabonát, gyü­mölcsöt, tejet, épített majorságokat, üzemi kisvasutat stb. A községek lakói azonban csak napszámosok, legfeljebb szegődményesek lehettek ott. Tulajdonlásról szó sem lehetett. Egészen 1945-ig, mikor a földosztásban úgy széthordák egyik-másik majort, hogy ma már nyomát sem találni. Sorsszerű talán, de például Kelebián a népi demokrácia minden helyi kádere, a föld­osztó, a párttitkár, a tanácselnök, mind-mind az ÖTKV egykori szegődményesei közül került elő. Máig tartó különbség Mindenki örült a trianoni nagy veszteségben egy csöppnyi sikernek. Lám, az elvesztett Szabadka közigazgatási területéből 28 ezer hektárt mégiscsak sikerült megmenteni. Józan megfigyelők azonban már 1924-ben borítékolták, hogy a három hirtelen megalakított köz­ség közül csak Tompa lesz életképes. És valahogy így is lett. Részletek helyett csak néhány tény (ha tetszik: jellemző bizonyság). Kelebia lakóinak száma, bizonyos történelmi liftezés után, manapság nem éri el a háromezret sem, ami a nyolcvan év előtti, 1928-as lélekszámra hajaz. A munkanélküliség átlagon felüli. A har­mincas évek végén épült, mára lebontott tágas kultúr- (mozi-, bál- rendezvény-) terem helyett nem lett másik. A kelebiaiak (szégyenszemre) Tompán rendezik például a nagyobb lakodalmakat is. A harmincas években 2-3 étkezde, kifőzde (meleg étellel szolgáló kisven­déglő) volt a községben. Az idetévedt vándort vagy hivatalos vendéget manapság nagy tisztelettel, de Tompára küldik/viszik ebédelni. Tompára, amely települést - lásd a különb­séget! - a köztársaság elnöke 2004-ben várossá nyilvánított. Vélhető, hogy már a startnál tapasztalt eltérések befolyásolták a trianoni ikrek egymás­tól elhajló sorsát. Még inkább lehetséges, hogy a születésük óta elmorzsolt nyolcvanöt esztendőben keresendő a látványos különbség oka. Legvalószínűbb azonban a két ok egymásra rakodása. Hogy okosabbak legyünk: érdemes lenne egyszer a nagypolitika ezen kanyargós kis következményeiben (is) felfedezni Magyarországot. 82

Next

/
Thumbnails
Contents