Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Bányai János: Az eszméjét elfelejtett város (Mítosz- és hagyományvesztés New Hontban)

nem írható, de mindenképpen - képlékenyen is - működő mitikus múlt- és jelenismeretben, amit aligha lehet néven nevezni, és ha valaki megnevezésére vállalkozik, miként tette azt Grendel Lajos a város eszméje keresésének nehéz súlyát helyezve a polgármester vállára, akkor azt csak szatirikusán tehette. De minthogy megtette részint mitológiát teremtett, New Hont elvesztett mitológiáját rekonstruálta, a peremiét, az elhagyatottság, a megfeled- kezés mitológiáját, részint pedig gyarlóságokról és örökös veszteségekről számolt be. New Hontot a mitológia is bünteti: „New Honton valami átok ül, mert újra és újra lefelejtik a térképről." És New Hontról egyetlen könyvecske íródott, azt sem ismeri senki a New Hont-iakon kívül. Mitologikus átok ez, és a New Hont-iak ebben az átok sújtotta, mitológiáját és hagyományát elvesztett városban élnek, félmitológiai alakok társaságában.

Ha New Hontnak nincs mitológiája, mert eszméjével együtt elvesztette mind mitológiáját, mind hagyományát, vannak legendái, de ezekről nem, vagy csak nagyon ritkán beszélnek. Az egyik ilyen legendát a Nálunk, New Hontban regény be is jelenti. A városi képviselők ádáz vitája során, miközben keresik, kinek állíthatnának szobrot New Hont főterén, felmerül Mátyás király neve is. Valaki javasolja, emeljenek szobrot Mátyás királynak, mert ő „igazságos volt, és a szlovákok is elfogadják". Erre mondja Kálmán bácsi, hogy „arról tudunk, hogy Mátyás király járt Gömörben. De arról nincs tudomásunk, hogy Hontban is járt volna." Amire leszól valaki a karzatról: „Mátyás király mindenhol járt". Nincsenek hősei, nincsenek kitűnő emberei, nincsen nagy múltja, ami volt, azt is elvesztette, legfeljebb legendái lehetnek New Hontnak, de ezek a legendák is csak mások képzelt vagy valóságos történeteinek maradványai. Lehangoló kép New Hontról, és a New Honfiakról, amely kép a provincia jelen idejű mitológiáját teremti meg a mitológiavesztés történeteinek szatirikus közlésével. Grendelnek nincsenek illúziói, még az irodalmat illetően sincsenek illúziói, nem hisz, nem is hihet abban, hogy egy többkötetes fiktív városregény nyomán stabilizálódhat múltjában és jelenében az a közösség, amelynek nincsenek se hősei, se kitűnőségei, és még a mítoszait (eszméjét) is elvesztette.

Grendel Lajos A tények mágiája című tanulmányának a Pannon mitológia? fejezetcímét kérdőjellel látta el. Többszörösen jelentős írásjel. Részint azt kérdezi, lehetsége-e, van-e „Pannon mitológia", részint azt, hogy Mészöly Miklós kései prózájában felismerhetők-e a mitológia, ezen belül a Pannon mitológia nyomai. Ha jól értettem, Grendel válasza mindkét kérdésre tagadó. Egyértelműen ad tagadó választ a második kérdésre: „Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy mitológia nem lehet Történet' nélkül, történetet elmondani viszont csak célelvűnek tételezett történelemfilozófiai háttérrel lehetséges, amelyben az események között ok-okozati összefüggések állnak fönn, akkor Mészöly Miklósnak a történelem cél- elvűségével szembeni szkepszise eleve lehetetlenné teszi mindenféle mitológia megalkotását."6 Valóban kérdés, meglehet-e mitológia történet nélkül. Valószínűleg nem lehet meg, hiszen a mitológia történetekben beszél, mégha irracionális, valóságreferenciával nem igazolható történetekben, amiből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a mítosz, a mitológia egésze nyelvi eredetű. Amit a képzelet nyelvben kifejezhet, az a mitológia, amiből viszont arra a következtetésre lehet jutni, hogy a mitológia mindig párhuzamos világ, vagyis „a mitológia a történelmen kívülire mutat rá"7, az emberi tapasztalatban időtlenre, s ezzel hozzásegít bennünket, hogy kilépjünk a véletlen történések kaotikus folyamából, és hogy a valóság közepébe (szívébe) láthassunk.8 A mítoszhoz nem kell empirikus tapasztalat, végül is a racionalizmus kora vetett véget, legalábbis úgy nézett ki, hogy véget vetett

6 Grendel Lajos: A tények mágiája., 63.

7 Karen Armstrong: A Short History of Myth. Canongate Books Ltd., 2005. A kötet szerb nyelvű kiadása: Kratka istorija mita. Geopoetika, Belgrád, 2006., 15.

8 Karen Armstrong: A Short History of Myth., 15.

49