Forrás, 2007 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 12. szám - Kéri Laura - Ittzés Mihály: Kodály pedagógiájának és művészetének szolgálatában (Két beszélgetés Erdei Péter Liszt-díjas karnaggyal, a Kodály Intézet igazgatójával)
A pályára irányító ifjúkori élmények óta eltelt hosszú időben kórustagként, majd karnagyként, a karvezetés tanáraként és nemzetközi kórusversenyek zsűritagjaként soksok értékes, mások számára is tanulságos tapasztalattal gazdagodott. Kamagyi és tanári repertoárja természetesen átfogja a magyar és az egyetemes karirodalmat a reneszánsz mesterektől a kortárs művészetig. Ezúttal azonban mégis a szorosabban vagy lazábban, de mindenképpen a Kodály Zoltán kórusművészetéhez fűződő gondolataira szeretnénk fényt deríteni. — Mi késztette a zongoristának készülő és zeneszerzés-tanulmányokat is folytató debreceni közép- iskolást, hogy amikor a továbbtanulásról kellett döntenie, a budapesti Zeneakadémián a középiskolai énektanár és karvezetőképző szakra adja be jelentkezését? — Az élet hozta úgy, hogy mint jó bariton hangú zenei gimnáziumi diák már első osztálytól énekelhettem igazgatónk és karnagyunk, Gulyás György tanácsára-kérésére az akkor még műkedvelő együttesként működő Debreceni Kodály Kórusban. Amikor beléptem a kómsba, még nem tudtam, mi vár rám, milyen rendkívülien élménydús időszak, benne a nagy Kodály-művek, köztük a három oratorikus alkotás (Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Missa brevis) előadásaival. Gulyás Györgynek, a már életében Kodályról elnevezett zenei szakiskola igazgatójaként, szoros kapcsolata volt a zeneszerzővel, akinek feleségével tett debreceni látogatásai részben éppen művei előadásaihoz kapcsolódtak. Ezek a halmozódó élmények adtak indíttatást a pályamódosításomhoz. Igaz, közben felismertem zongoristafejlődésem fizikai-technikai korlátjait, a zeneszerzés-tanulmányokat pedig inkább tekintettem az általános zenei képzésem színterének. Ez utóbbiak, a hajdani Kodály-tanítvány Pongrácz Zoltán irányításával, zeneelméleti tudásom és zenei szemléletem fejlődése szempontjából bizonyultak valóban fontosnak. — Hogyan gazdagodtak a tapasztalatok a Zeneművészeti Főiskolán töltött öt év alatt? — Három-négy fontos, meghatározó tényezőt, élménysort kell megemlítenem karvezetés-tanulmányaimmal kapcsolatban. Az egyik az a szisztematikus technikai képzés volt, amelyet Párkai István tanár úrtól kaptunk. A másik az az intenzív, drámai szemléletmód, amelyet Vásárhelyi Zoltántól leshettünk el. Fontos, s nem csak kórusprodukcióktól kapott koncertélményeket is meg kell említenem. Mindkét tanárunk szorgalmazta, hogy amikor csak tehetjük, a karmesterek próbamunkáját is figyeljük meg. Számomra kiemelkedően fontosaknak Ferencsik János próbái, hangversenyei mutatkoztak. Ezek révén mintegy a zenei hagyomány kontinuitásába kerültem bele. Ezt tetézte meg amikor - talán negyedik éves voltam - Vásárhelyi kérésére Ferencsik jött el a Zeneakadémia együtteseihez a Psalmust vezényelni. Meg kell jegyeznem, hogy akkoriban a magánének tanszak növendékeinek is kellett a kórusban énekelniük, így számos mai vezető operista, nemzetközi hírűvé vált énekművész kollégánk erősítette az akadémia énekkarát, például Marton Éva, Sólyom Nagy Sándor, Miller Lajos és mások. Sajnos ez már régóta nincs így, amit őszintén sajnálok... Volt még két fontos tapasztalatszerzési lehetőségem, ami nem a hivatalos főiskolai programhoz tartozott. A fővárosi amatőr kóruséletben fontosabb szerepléseknél nem egy együttes számított a főiskolai hallgatók kisegítő részvételére. A különböző kórusoknál adódó próbák, hangversenyek színes lehetőséget adtak a különböző karnagyok munka- módszerének megismerésére, a műismeretünk bővítésére, szakmai kapcsolatok kialakítására. A saját énekhang használatának fejlődéséhez pedig nagyon fontos „adalék" volt, hogy öt évig a Pro Musica énekkvintett tagja voltam. A kamaraéneklő közösségbe való emberi és zenei beilleszkedés gazdag tanulságokkal szolgált. A szólistaszerű hangképzés és a kóristaéneklés közötti átmenet megismerése a későbbi kórusmunkához - a szólamtanításhoz, a zenei bemutatáshoz, továbbá kórusaim hangzásának kialakításához - adott jól kamatozó tapasztalatokat, amilyet minden fiatal karnagynak csak ajánlani tudok. 84